Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

2. ábra. Ismeretlen olasz mester térképszerű ábrázolása Eger városáról. (1687.) A betűjelzés nélküli fekete nyíl, a kisebb hévvizű fürdőt jelzi. Az Eger említett keleti ága, a mai Gólya utca, a Petőfi tér keleti vége és a Fürdő utca vonalában folyt. Ezt a ma már nem-létező patakmedret, éppen a fürdő épülete előtt, a XIX. század 20—30-as éveiben készített rajzok még jól feltüntetik.

63 A patakág fürdők alatti szakaszának, ma, a strandfürdő és a megszüntetés alatt álló kertészeti telep közötti úgynevezett „Büdösárok" felel meg, amely napjainkban már részben meg van szüntetve, részben pedig már csupán kb. 2 méter széles és 1 — 1,5 méter mély. A XVIII. századi térképek alapján, ez a keleti ág igen jelentős vízátbocsátó képességgel rendelkezett, hiszen az elágazás előtti főág egyenes folytatását képezve, a lefolyó víztömeg zömét, sőt még két forráscsoport — a kisebb ilidzsa és a tőle délre, illetve a nagy ilidzsától közvetlenül keletre fekvő „Káptalan tó" — túlfolyó vizét is felvette."

1 r,:i Dobó István Vármúzeum 1963-ban vásárolt rézkarca. — Barcsay Amant Zoltán i. m. I. kötet. XIX 1. 79. szám és II. kötet, 21. 1. 182. szám. — Magyarország és Erdély képekben. Kiadja: Kubinyi Ferenc és Vahot Imre. I. kötet. Pest. 1852. — Hevessy Sándor: Egri útikalauz. Eger. 1958., 77. 1. 64 A bö vízmennyiségre e mederágban szükség is volt, hiszen itt (,,... penes fluvium Hewyze . . .") már 1557-ben is egy vízimalom működött. (EÁL. EKL. Olt. N. 28., F. 2., Nro. 3. és N. 3., Div. 1., Fasc. 1., Nro. 9.) De itt üzemelt a XVIII. és XIX. század során a káptalan „Lötyögő malma" („Mola Capitularis Lötjögö dicta") (EÁL. Térképtár. K. 11. — Ugyanott K. 9. — Ugyanott T. 195. (Az említett vízimalom talán azonos a karthauziak „mola thermarum"ával, melyet 1560-ban az egri káptalannak ítélték meg. (EÁL. EKL. Olt. N. 1., Div. 1., Fasc. 2., Nro. 13.) Feltehető, hogy ezt a fontos malmot ábrázolja több XVII. századi veduta, a török ilidzsa déli szomszédságában. — a káptalani Lötyögő malom helyének megfelelően. 9 Az Egri Múzeum Évkönyve 129