Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

AZ EGRI MELEGVIZŰ FÜRDŐK TÖRTENETE I. RÉSZ (1448-1790) Eger egyik legnagyobb természeti kincse: a föld mélyéből előtörő rádióaktív hévvize. A páratlan bőséggel előbugyogó thermálforrások körül, az egymást váltó századok során, a kor fürdőkultúrájának, igényének és ízlésének megfelelő fürdők, fürdőépületek létesültek. A nagymúltú város hévvizei iránt, a balneológusok és hidrológusok mellett, hely-, építészet-, művészet-, valamint orvostörténeti kutatók részéről is élénk érdeklődés mutatkozott, illetve napjainkban is mutatkozik. Az érdeklődést a fürdő iránt fokozza az a körülmény is, hogy olyan vélemény is elhangzott, amely szerint ,, . . .a melegforrások ... a város mai helyén való települését kétségtelenül elősegítették".

1 Ezt a feltevést némileg alá látszik támasztani, a melegforrások területétől néhány száz méternyire húzódó dombon, a közeli években talált, neolitikumból származó telepanyag.

2 Bátran elmondhatjuk, hogy nem jelenik meg könyv Egerről vagy az ország gyógyvizeiről, gyógyfürdőiről, amely valamilyen vonatkozásban ne tárgyalná e nagymúltú fürdőt. Elsősorban természetszerűen a helytörténeti munkák, értekezések, vagy cikkek ismertetik a fürdő múltját és nyújtanak szórványos adalékot annak történetéhez. A különböző szerzőknek azonban nem sikerült összefüggő, teljes képet adniok, — felvázolva a fürdő fejlődését, — mivel mellőzték a levéltári kutatást, de a korábbi publikációkat sem eredetiben tanulmányozták, hanem csak későbbi szórványos és töredékes utalásokból ismerték. Az egri melegvizű fürdőkre vonatkozó ismereteink rendkívül hiányos voltát van hivatva pótolni a jelen tanulmány. A GEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK Elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik utalni arra, hogy a hőforrások természetes úton törtek elő, az eocén korszak kezdetén, a földkéregben keletkezett többirányú hatalmas repedések résein át. A hévvíz a triász réteg mészkövéből jut a felszínre s a víz a mélyben megtett útja során kioldja a kőzetek oldható anyagait, így jutnak az egri thermák vizébe a legjelentősebb hatóanyagai is: a rádióaktív anyagok.

3 1 Dr. Mészáros Ervin: Eger város települése. Megjelent a ciszterci rend egri sz. Bernát gimnáziumának 1932—33. iskolai évről szóló „Értesítőjé"-ben. Eger. 1933. 6. 1. - Régészeti kutatások Heves megyében 1961. évben. Egri Vár Híradója. Év megjelölése nélküli kiadvány. Eger. 37. I. 3 Schréter Zoltán: Az egri langyosvizü források. Budapest. 1932. 119