Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

//. ábra. Gótikus és reneszánsz (majolika) padlótéglák. Egri vár. XV. sz. vége helyiségében, a püspöki palotában volt egykor, helye, s onnan került ki később — talán a lovagalakos kályha töredékeivel együtt — a palota közelében lévő törmelékrétegbe. A lovagalakos kályha és a majolika padlótégla Egerben való előfordulása felveti annak lehetőségét, hogy az egri püspöki palota építése és berendezése tekintetében a királyi udvar felé igazodott. Ha figyelembe vesszük, hogy az egri püspök az esztergomi érsek után az ország legmagasabb egyházi tekintélye, hatalmas birtok ura, a fenti feltevés nem is tűnhet túl merésznek. A XV. század második felében különösen szoros kapcsolatban állnak a királyi udvarral. Hédervári László püspök előbb Hunyadi János, majd Mátyás hadjárataiban vesz részt. Bekensloer János (1468—1474) — a püspöki palota építtetője Mátyás egyik tanácsadója, Rangoni Gábor (1475—1486) a király állandó itáliai követe. Mátyás király több alkalommal is időzött Egerben.

16 A püspöki palota gótikus folyosója korban egy évtizeddel megelőzi a visegrádi királyi palota kerengőjének építését, boltozati záróköveinek (levél és virágdíszek, torzfej, kicsinyeit szoptató kutya) készítői a királyi udvar részére dolgozó kőfaragók szintjén álló mesterek voltak. A püspöki palota hatalmas hosszlfí Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. 9. 104