Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumok 1963. évi munkájáról

zásra került 1210 őslénytani tárgy. Gyöngyösön Nagy Gy. a teljes természettudományi gyűjteményt (331 db) beleltározta. Az entomológiai gyűjtést Jablonkay J. meghatározta és szekrénykataszterben való elhelyezésre előkészítette. Az évben egy természettudományi dolgozat készült: Rozsnyói M. beszámolót írt a Bükk hegység újabb ó'slénytani lelőhelyeiről. Dolgozata a múzeum első évkönyvében jelent meg. A helytörténet, munkásmozgalom és a legújabbkor története tárgyainak, dokumentumainak gyűjtését Egerben Dancza János, Gyöngyösön pedig Molnár József részfoglalkozású kutatók látták el, de ebbe a tárgykörbe eső tanulmányokat többen is folytattak. Bakó F. az egri műgyűjtemények történetét írta meg (megjelent a múzeum évkönyvében); Kovács B. egyetemi szakdolgozata az egri püspökség 15. század-végi gazdálkodását tárgyalta; másik dolgozatában Eger középkori topográfiájának ismeretéhez szolgált új adatokkal. Dancza J. az egri városi múzeum rövid történetét foglalta össze; Nagy Gy. Gyöngyössolymos történeti monográfiáját írta meg a jobbágyfelszabadításig. Az elmúlt évekhez hasonlóan a múzeum iparművészeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti anyagának gyarapítása, fejlesztése esetleges volt szakember hiányában. Kivételt képez a tárgyaknak az a csoportja, amelyet az egri vár gótikus épületének első emeletén rendezendő állandó kiállítás számára tervszerűen, az Iparművészeti és a Történeti Múzeum munkatársainak bevonásával vásároltunk. Az év folyamán segédgyűjteményeink: az adattár, a fotonegatív gyűjtemény és a szakkönyvtár is tovább fejlődtek. A néprajzi, régészeti és helytörténeti adattár az év folyamán 1505 leltározott tétellel gyarapodott, Gyöngyösön pedig az eddig összegyűjtött anyagot rendszerezték és előkészítették a nyilvántartásra. A foto-negatív gyűjtemény Egerben 732 darabbal, Gyöngyösön mintegy 700 filmkockával növekedett. Az egri múzeum szakkönyvtára az év végén 5707 kötet könyvből, 1435 folyóiratból állt, a gyöngyösi múzeum könyveinek száma 1335 kötet, a folyóiratok száma pedig 412 volt. A segédgyűjtemények között említjük meg a különböző gyűjteménycsoportok földrajzi utaló és szak-mutató kartonjait is, amelyek a tárgyak beérkezésével folyamatosan készülnek. Népművelési munka. A megyei múzeumi szervezet népművelő tevékenységéről szólva előrebocsátjuk, hogy ez, esetünkben két fő fejezetre oszlott: a különböző célú és időtartamú kiállítások bemutatására és az írásos ismeretterjesztésre. A népművelés nagy lehetőségein belül ezt a két ismeretterjesztési formát is elsősorban a múzeumi anyag ismertetésére, bemutatására alkalmaztuk. Úgy véltük, hogy ez, a múzeum kiállításain és raktáraiban fekvő anyag adja meg a múzeumi ismeretterjesztés sajátos, minden más népművelési intézményétől eltérő jellegét. Múzeumi anyag alatt természetesen nemcsak tárgyakat, a muzeológiai szaktudományok tárgyi anyagát, hanem mindazt a segédgyűjteményben kezelt feljegyzést, kéziratot, rajzot, térképet, vagy fényképet értjük, melyet a múzeum gyűjtési feladataiból következően rendszeresen megszerez és megőriz. A kiállítás és az írásos ismeretterjesztés mellett helyet kapott természetesen népművelési feladataink között a szóbeli ismeretterjesztés, az előadás is, ez azonban elsősorban a kiállításokhoz kapcsolódott vezetések, tárlatvezetések formájában. Minthogy kutatóink leginkább olyan szaktudományokkal foglalkoznak, melyeknek Heves megyében más képviselőjük alig van, kézenfekvő, hogy a muzeológusok régészeti, néprajzi, művészettörténeti tárgyú, nem mindig a múzeumi anyagra támaszkodó előadásokat is tartottak. A múzeumi népművelés elsőrendű fontosságú eszközének, a kiállításnak mindhárom formájával éltünk: voltak állandó, időszaki és vándorkiállításaink. Állandó 409