Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár és az 1846-os iparműkiállítás

AZ APÁTFALVI KEMÉNYCSERÉrGYÁR ÉS AZ 1846-OS IPARMŰKIÁLLÍTÁS Az apátfalvi keménycserép edények ezideig nem kerültek az iparművészettörténeti kutatások előterébe, mert a gyár később létesült, mint a felvidéki, vagy dunántúli gyárak, amelyek többnyire a XIX. század első évtizedeiben alakultak.

1 Az apátfalvi gyár alapításának idejét a jelenlegi kutatás adatai szerint 1843-ra tehetjük. A gyár a XIX. század második felének évtizedeiben a falusi társadalom igényéből fakadó ízlésnek megfelelő edényeket készített, mint az akkor működő más gyárak.

2 A különféle ,,rózsás" díszítésű, előbb teljesen kézzel, majd sablonnal festett tányérok és edények elterjedése már a szabadságharc előtti években megindult. Először mint a cseh és osztrák gyárak termékei kerültek ilyenek Magyarországra, majd a későbbi évtizedekben a növekvő kereslet hatására, egyre nagyobb mennyiségben gyártják azokat a hazai keménycseiépgyárak is. A rózsás tányérok és edények megítélésében eltérő a tudomány képviselőinek álláspontja. Egy részük a népművészethez, más részük az iparművészethez sorolja azokat. Valóban a nép igényét elégítették ki, de az előállítás módja éppen a század második felében már kifejezetten gyári jellegű volt, hasonlóan más olyan, a nép által használt anyagokhoz, mint a nyomott „rózsás" textilek, amit ugyancsak a gyáripar állított elő, de a nép, a parasztság használta fel és alakította igényének, ízlésének megfelelően „népviselet"-té. Az apátfalvi gyár történetét még nem ismerjük. Az adatok, valamint a tárgyi emlékanyag számbavétele teszik lehetővé megismerését és a többi gyár munkásságával való összevetését, értékelését és helyének kijelölését kerámia-történetünkben. Ez alkalommal a gyár első éveinek működését kíséreltem meg feltárni, valamint az 1846-ban megrendezett III. Iparműkiállításon való részvételét bemutatni. Az Iparegyesület a hazai műipar fejlesztését és a gyáripar fejlődésének előmozdítását tűzte ki célul. Az egyesület e jelentős feladatokon kívül látszólag nem kívánt semmiféle poltikai kérdéssel foglalkozni. Gyakorlati munkájában olyan közérdekű akciók is szerepeltek, mint az országos, vagy kisebb helyi kiállítások rendezése, különféle iparcikk-bemutatók szervezése. Nagy gondot fordított a születő új iparosréteg rajzoktatására és szakmai nevelésére. Különböző iskolákkal, tanfolyamokkal mozdította elő a rajzolást, aminek különösen fontos szerepet tulajdonított a műipari formák szépítésénél, a tervezésnél.

3 Az egyesület e széleskörű iparfejlesztő propagandája mellett az ismeretterjesztést is feladatának tekintette. Ilyen irányú tevékenységével az akkor alakuló polgári társadalom nevelését és felvilágosítását mozdította elő.

4 1 Körmöczbányai gyár 1800, Kassai gyár (első) 1801, Pápai gyár 1810. Rozsnyói gyár 1810, Iglói gyár 1812. 2 Hollóháza, Miskolc, Pápa, Telkibánya, Városlőd. :i Hetilap 1846. 1308. o. 4 Országos Levéltár, Iparegyesület 1846 (719) 11. csomó. 18 Az Egri Múzeum Évkönyve 273