Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

A két ágyúterem által északnyugatról lezárt bástyaudvar nyugati részének feltárását először csak a bástyaudvar észak-déli irányban átszelő „hevenyészett" lépcsőig végeztük. A felső rétegben főleg újkori leleteket, edény és kályhacsempetöredékeket találtunk, de törökkori leletek is szép számmal kerültek elő. A lépcső szintjétől a nyugati ágyúterem feltárt keleti faláig erősen lejtő rétegekből azonban már nem került elő a fent említett anyag, hanem ott XVI. századi anyag mutatkozott. Úgy tűnt, hogy a bástyaudvar e részét a XVI. században részben már feltöltették. Ezt a megfigyelést más adatok is megerősítették. Az udvar délnyugati sarkában ugyanis igen érdekes, a vár építéstörténete szempontjából fontos részleteket tártunk fel. Ezek közül először a legkorábban épülteket, a bástyaudvart délről határoló fal nyugati végét mutatjuk be, amelyen több építkezés és a bástyaudvar részbeni feltöltése is jól megfigyelhető (38. kép). A Tömlöcbástya déli falának legrégibb része a kelet felé eső hosszabb falszakasz, amely itt a bástyaudvar délnyugati sarkában végződött egykor, illetve fordult nyugati irányba. A sarkot nagyméretű kváderkövek armírozzák. Bár a fal építésének idejét pontosan bizonyító régészeti leletet még nem találtunk, nem lehet kétséges előttünk, hogy a vár egyik legkorábbi részével van dolgunk, hisz erre rétegződnek a XIV—XV. és a XVI. században épült falak. Ilyenformán e fal építésének korát a XI11—

XIV. században kereshetjük. A fal a középkori püspöki palota déli falát alkotta később, s még azon túl is folytatódik — kelet felé is — a törmelékrétegek alatt. Feltehető, hogy ez a fal a tatárjárás után épült vár északi falának maradványa.

21 Ehhez a falhoz később, a vár északi irányban való bővítésekor egy kisebb kövekből rakott falat építettek, amely azonban egy kissé észak felé eltért már a fal eredeti vonalától. E fallal egyidejűleg építették meg a vár újabb északi falát, amely ma a palota északi falának (27. kép) egyik rétegét alkotja. A régi és az újabb északi várfalak között kialakult falszoros nyugati végén épült fel egy négyszög alaprajzú torony — minden bizonnyal kaputorony —, amelynek maradványai már a feltárás előtt is, de nagyobb mértékben utána, a Tömlöcbástyán belül jól kivehetők. A vár e bővítése a XIV. században, legkésőbb a XV. század első felében történhetett.

22 A régebbi vár fent említett északnyugati sarkához csatlakozó falra — amelyben egy kulcslyuk alakú lőrés (38. kép) a várfal előtti területre néz — a XVI. század közepe táján ráépítették a nyugati várfalat erősítő falvastagítást, amely az ez időtájt épített Dobó-bástyáig tartott. Ennek a falnak már kívülről rézsűs kiképzése volt, a kor harcászati követelményeinek megfelelően. E falvastagítás idején a Töinlöcbástya udvarát részben feltöltötték, mert ennek a falnak alapozása már a töltésben állt akkor, amint azt a most feltárt rész világosan bizonyítja (38. kép). Bizonyítja ezt — és a fentiekben vázolt északi várbővítésre is utal — az egri vár 1568. febr. 26-án keltezett alaprajza is. Ez az alaprajz a Tömlöcbástyában még ekkor jelzett középkori toronytól kezdődően a palotáig és onnan folyamatosan, annak északi (emeleti) fala mögött egy keskeny falszorost jelöl.

23 Ez csak úgy képzelhető el ez időben — amikor a XV. század utolsó harmadában felépült püspöki palota földszinti, dongaboltozatos termei az északi várfalig nyúltak —, hogy a feltöltött bástyaudvarból egy lejtőn jutottak fel a palota emeleti keskeny része mögé. Ez esetben a palota később épült, nyugati, reneszánsz szárnya is föld alá került, s a bástyaudvaron kialakított lejtő ezen épületrész felett húzódott (39. kép). Ha az 1552. évi ostrom pusztításaira gondolunk, nem is 21 Détshy Mihály —Kozák Károly: i. m. 22 Kozák Károly: i. m. 23 Pataki Vidor: XVI. századi várépítkezés Magyarországon. Budapest, é. n. — A munkában közölt, 1568-ban készült alaprajzon a középkori torony északi ágyúterem felé eső falában mintha egy bejáratot jelölnének, amely a Tömlöcbástya két ágyúterme közti közlekedésre szolgált volna. 228