Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Erdei Ferenc–Kovács Béla: A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása

kiterjedő feldolgozása is szükséges volna.'

12 Ne felejtsük el, hogy egy kis falusi templomról van szó, ahol már az építészeti formák sokszoros áttételen mentek keresztül. Ha egyes részletei vissza is vezethetők egy-egy kőfaragóműhely, vagy egy jelentős centrum formavilágának hatására, azonban a helyi gazdasági adottságok, a helyi, vagy vándorló mesterek, a szokások, az ízlés, a helyben található építőanyag mind olyan tényező, amely formálta, átalakította, jellegzetesen provinciális ízléssel gazdagította a kor építészetét, illetve részletképzését. A templom szentélyének külső, északi falán bevésett két darab és a hajó déli, belső falán lévő egy mesterjegy is arra enged következtetni, hogy olyan vándorló mester dolgozott itt, aki ott volt néhány jelentős építkezésen. A pentagon kőfaragójegyet megtaláljuk Gyulafehérvárott és Esztergomban,

415 míg a másik két jegy bizonyos eltérésekkel szintén a gyulafehérvári székesegyházban lévőkkel tart rokonságot." A jó képességű, dús fantáziával, komponáló készséggel rendelkező mester faragványai nagyon is egyediek. Érdekességként említjük meg, hogy a már lebontott noszvaji templom faragott, profilos köveivel szinte majdnem azonos kialakításúak. Feltehető, hogy ugyanaz a mester dolgozott ott is. Kétségtelen tény, hogy az egri székesegyház építkezése, formavilága, mesterei nagy hatással voltak a környező építkezésekre.

15 Nem véletlen, hogy közvetlen analógiát is erről a környékről találunk — Bükkszentmárton, Szomolya, Noszvaj templomainál. Ha „mesterünknek" útját akarjuk végigkísérni, vizsgálódásaink során tovább kell mennünk az egri egyházmegye határain. Hiszen ha csupán egy részletet, például a templom boltozatához tartozott késői, ciszterci jellegű bordatöredéket vizsgáljuk, kiderül, hogy analógiáját az egri székesegyházon kívül többek között a pilisszentkereszti apátságnál is megtaláljuk.

46 A profilokat összehasonlítva világosan látható a váraszói profil nyújtottabb aránya és az előzőkhöz képest bonyolultabbnak látszó 25. kép A déli bejárat lábazati köve 4- Koppány Tibor építészmérnök foglalkozik a hazai románkori templomok feldolgozásával. Reméljük, hogy a közeljövőben megjelenő tanulmány sok tekintetben segítséget fog nyújtani a románkori templomok összehasonlító elemzésénél. A minden részletre kiterjedő stíluskritikai elemzés túllépte volna e dolgozat kereteit. Ezt a munkát későbbi tanulmányunkban szeretnénk majd elvégezni. 4;i Entz Géza és Várnai Dezső hívta fel a figyelmet erre a hasonlóságra. Lényegében Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház (Bp. 1958.) című munkájában részletesen elemzi az ott előforduló kőfaragó jeleket. 44 A kőfaragó jelek elemzésére részletesen nem térünk ki, mert azt csak a faragott kőanyag részletes elemzésével együtt tehetnénk. 4;! Gergelyffy —Császár i. m. 4,! Csemegi József: Jegyzetek az egri székesegyház építéstörténetéhez. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1941., 21—22. sz., 93. lap. 200