Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Erdei Ferenc–Kovács Béla: A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása

kirajzolódtak a másodlagosan beépített faragott kövek profiljai) ugyanis arra következtettünk, hogy a ma már nem látható románkori építészeti részletekre — párkányok, nyíláskeretek, boltozatok — a megoldást itt kell keresnünk. A bővítés nyugati kapujánál a kiromlás folytán láthatóvá vált két gazdagon faragott, fogrovatos-gyémántmetszéses motívummal díszített, illetve ívsoros párkányhoz tartozó kő, amelyek már a kutatás előtt felhívták figyelmünket a templom jelentőségére. Ilyen előzmények után szinte nem volt vitatható, hogy a XVIII. századi értéktelen hozzáépítéseket, mint amilyen a nyugati bővítés és a szentély fel magasítása, el kell bontani. Először a befalazott románkori ablakokat bontottuk ki. A szentély tengelyében, valamint a hajó déli falában lévő, félköríves lezárású, be- illetve kifelé szélesedő nyílások egy külső szemöldökkő kivételével ép állapotban maradtak meg. A befalazásból a diadalívhez tartozó festett kő és ívsoros párkányhoz tartozó kőtöredék került elő. Kibontottuk a déli kaput, amelynek elfalazását belülről jól láttuk. Nyíláskerete és belső kávája szinte sértetlen volt, viszont kívül a béllet faragott kövei teljesen hiányoztak, de a falhoz csatlakozó lenyomatuk jól látható volt. A templom északi oldalához a XVI. században épített sekrestye (kápolna?) átjáró nyílásából bontottuk ki a szentély főpárkányának koronázó részéhez tartozó profilos, horony és pálcatagos, lemezén gyémántmetszéses díszítésű, faragott követ. A meglévő oltáralap óvatos szétszedése során ablaknyílásokhoz tartozó, 3 darab szemöldökkő került elő. A befalazott nyílások kibontása után a kutatást — további bontás formájában — a nyugati bővítés falain folytattuk. A bővítés északi fala a románkori kváderfalhoz 11. kép 12. kép A hajó déli homlokzatán feltárt román- A szentély ablaka a feltárás után kori ablak 13 Az Egri Múzeum Évkönyve 193