Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn
6. Eger-Gépállomáson homok, ill. kavicsbányászás alkalmával 1961-ben, majd 1963-ban sírleleteket találtak. A temetőt 1963-ban ásatással hitelesítettük. A XI. században (és talán még a XII. század első harmadában) temetkeztek ide. (Közöletlen.) 111 7. Eger távolabbi környékén Maklár község területéről ismeretes honfoglaláskori leletanyag. A község déli peremén kavicsbányászás (ill. homokkitermelés) hozott felszínre még az első világháború előtt X. századi emlékeket. (Részben leközölt.) 112 8. Egertől légvonalban hasonló távolságban, a Novaji halmon talált sírok korára vonatkozólag kizárólag Bartalos Gyula megállapításaira vagyunk utalva, mivel az anyag elpusztult. Bartalos ezeket az Eger-szépasszonyvölgyi sírokhoz, ill. azok leleteihez hasonlította, s mint akkor már gyakorlott szemű kutató valószínűleg nem tévedett. Egyébként a 40 cm mélyen előkerült lovas és kutyás temetkezés híre már önmagában is erre a korra utalhat. 113 Maklár—Novaji halom vonaltól délebbre a honfoglaláskori lelőhelyek láncolata egész a Tisza-melléki dombhátokig követhető. Az ismertetett X—XI. századi lelőhelyek területi fekvéseit nézve feltűnik, hogy ezek az egri völgynek az egri várnál elszűkülő szakaszáig találhatók csak meg. Nem állíthatjuk azt, hogy a korábbi kutatás figyelme Felnémet felé nem terjedt volna ki. Hiszen innen népvándorláskori (avar) és őskori emlékanyagot különböző lelőhelyekről gyűjtöttek be. Azt kell tehát mondanunk, hogy a honfoglaló magyarság az Eger patak völgyét a mai Eger város déli részéig bezárólag szállta meg. A megyében a többi folyók mentén is a honfoglaláskori leletek addig találhatók meg, amíg a völgy a hegyes részekbe éles kanyarok nélkül nyúlt bele. 11 ' 1 A síksággal való akadálytalan érintkezés biztosítása egy félnomád nagyállattartó nép számára létfontosságú követelmény lehetett. Eger város a honfoglaláskori legészakibb lelőhelyek vonalától feljebb létesült, a koraközépkori Eger a mai Eger északkeleti részén terült el. Az egri medence megszállásának súlypontja tehát északabbra tolódott. A korábbi szálláshelyeket azonban nem adták fel. Az Eger-Gépállomás területén feltárt temetőrész is bizonyítja ezt; hiszen Eger város XI. századi temetője nem lehetett. A tatárjárás után újjáépült Egerről már írott források alapján is tudjuk, hogy virágzó falvak övezték. 115 Szabó János Győző 111 Az egri múzeum régészeti gyűjteményében, leltározatlan. 112 Bartalos i. m. 359. - Egri múzeum ltsz. : 54.23. 1., 54.43. 1., 54.45. 1. 113 Bartalos i. m. 359. 114 Sajtó alatt lévő alábbi kéziratra hivatkozunk: Kalicz Nándor—Szabó János Győző Heves megye régészeti emlékei. II. 115 Az Eger-répástetői leletek az egri múzeumban az alábbi leltári számok alatt találhatók: 60. 1. 1.- 60. 1. 12. 133