Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn
Vasszöget а fej vagy a szívtájék átszúrására is használtak, máskor vastüvel vagy késsel döftek ezekbe a testrészekbe.'" Csak a megelőző intézkedéseknél (a temetés előtt) találkozunk olyan feljegyzéssel, hogy a halott tomporába szúrtak bele, vagy a nyelve alá. cs A szív átdöfését egyes népcsoportok a leghatásosabb eljárásnak tartották (mind a védelmi rendszabályok között, mind a vámpír megsemmisítésénél). Ez érthető, hiszen a lélek székhelyét még a görögök is a szívben képzelték el. Csak régi kést volt szabad használni, de közülük is csak olyat, amely kenyeret még nem szelt. 09 — Régészetileg akkor bizonyított e testrészek átszúrásának ténye, ha a vastűt a koponyában, azt átdöfve találjuk, vagy a bolygatatlan mellben függőleges (ill. rézsútos) helyzetben benne találjuk a pengét. A halott testének átdöfése kihegyezett karóval, cövekkel általánosabb gyakorlat volt, mint a késelés. A karót a köldökbe, a szívbe (mellbe), vagy a szájon át döfték a hullába. Előfordult, hogy a halott talpait és tenyerét is cövekkel szúrták át (s ezeket benne is hagyták). 70 Sajnos igen kevés a remény, hogy a feltárások során ennek az ősi eljárásnak a nyomára bukkanhassunk. A halott jelképes elégetésére^ — amikor a test felületén kendert, szalmát stb. gyújtanak meg, — a csontváz tetején, s oldalán talált tüzelési nyomokból bajos lenne következtetnünk. Hiszen a tűznek sokféle szerepe volt a temetkezési szertartások alkalmával. A nyitott sír mellett tartott halotti tor parazsát is beseperhették a halottra. Tüzet gyújthattak a halott felett, hogy melegedjék, vagy hogy világosságot adjanak számára. 7A valóságos elégetésnél a halottat kiemelték a sírból és úgy hamvasztották el. 7:í Régészeti úton való felismerését illetőleg nem tudunk állást foglalni, mivel nem ismerünk olyan feljegyzést, amely a maradványok további sorsáról tájékoztatna. A koporsóba helyezett tüskés ág (hogy a halott összeszúrja magát) nyomtalanul elkorhad. 71 A sarlók ide vonatkozó szerepe nem eléggé tisztázott kérdés. A legtöbb adat szerint a halott visszajárása ellen tettek sarlót a koporsóba, vagy felpuffadását kívánták ezzel megakadályozni, ami lényegében ugyanazt jelenti. 75 Mivel más éles vastárgy szerepét a koporsóban a nép hasonlókép értelmezi, ezért László Gyula a gonoszt elűző éles vastárgyak mágikus szerepéről beszél. 7 " Az ősi elképzelésnek a sarlós temetkezés csak egyik megnyilvánulása. László Gyula arra is rámutat, hogy 07 Krauss, Schmidt, Mjartan, Moszynski, Bächtold -Stäubli. 118 Strauss, Krauss, Moszynski. ,ia Krauss. 70 Strauss, Krauss, Mjartan, Moszynski, Bächtold-Stäubli. 71 Krauss. — A tűznek más formában is megnyilvánult gonoszt elűző szerepe: Az ártó kísértet okozta dögvész idején az állatokat két égö faág között hajtják keresztül (Strauss), a halott visszajárása ellen új tűz gerjesztésénél két fát dörzsölnek össze (Mjartan). 73 V. J. Mansikka, Die Religion der Ostslaven I. (Helsinki 1922)19 21. - Banner i. m. 46-48.. 7;i Strauss, Bächtold —Stäubli. 74 Schmidt, Bächtold-Stäubli. 75 Schmidt, Moszynski. — A puffatag test veszélyes változást jelez a halott túlvilági státusában, a vámpírt kövér test is jellemzi. 7(! László Gyula, Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához. SZIEK. III. (Bpest 1938) 529—530. - László, Etudes. 134-144. 124
