Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn

A másik karperec szélesebb szalagú, s bár ez is alig észrevehetően elkeskenyedik, de kerekedő végeinél kiszélesedik. Felületei díszítetlenek. Méretei: Pántszélesség: 1—0,95 cm, végeinél: 1,05, 1,15 cm. Vastagsága: 0,16 — 0,06 cm. Jelenlegi behajlított állapotban átmérője: 6,85x6,15 cm. (9. ábra, 3. t. 3.) A sérült karperec a díszítése miatt érdemel nagyobb figyelmet. Ilyen függőleges sávokban bekarcolt díszű karperec eddig a honfoglaláskori anyagban nem fordult elő. A szalagos karperecek között az egyenes vonalakkal bekarcolt minta egyáltalán ritkaság számba megy. A leközölt anyagban egy hajdúböszörményi és egy esztergomi karperecpáron szerepel bekarcolt egyenes: az ívelt végződések előtt látható két ékalakban összefutó vonal, az utóbbiaknál keresztirányban húzott egyenes is. 23 Ha pántos karpereceink díszítettek, akkor leginkább beponcolt körök borítják a felületet. 31 A répástetői karperec díszítése részleteiben (ékalakúan bevágott vonal­kötegek ) és elrendezésében (sávos beosztás) a fafaragó művészetre, botok rovátkáira emlékeztet. Figyelembevéve a kivitelezés jellegét is, lehetségesnek tartjuk, hogy a karperecet maga a tulajdonos látta el díszítéssel. A vaskés az 1. sír egyetlen régészeti tárgya, amelyet bolygatatlan állapotban magunk tárhattunk fel. A sírleírásnál róla mondottakat a helyszíni feljegyzések alap­ján írtuk le. A múzeumi tárgyvizsgálat e megállapításokat bizonyos mértékben módosította. Valójában pengetöredéket találtunk, amelynek szélesedő fele görbült be, s nem a markolatnyúlványa. Ugyanitt mélyebb beszakadás is látható. A pengehegy a sír­ban pusztult el. A penge a keskenyedő szakasznál kétélűnek látszik. Tehát a kés vagy inkább tőr pengető és markolatnyúlvány nélkül került elő s igen valószínű, hogy eredetileg is sérült állapotban volt a sírban. Méretei: H. : 10,03 cm. Sz. : 1,63 —1,1 cm. A görbülésig megmaradt hossza: 8,6 cm. (3. t. 1). Milyen szokásokat tudunk a fenti adatokból kihámozni az 1. sír halottjának eltemetésére vonatkozólag? A koponyalékeléssel kapcsolatban említettük, hogy a halott előkelőségét a régészeti anyag igazolja. Szerintünk a karperecek viselete már önmagában erre utal. Köznépi temetőinkben a karperec a nők viseletéhez tartozott, közrangú férfi ilyet nem viselt. Az előkelőbb férfiak bizonyos rétegénél azonban néhány olyan ékszer­féleséget is találunk, amely közönségesen a nők viseletéhez tartozott. A nők elő­kelőbbjeinek gyakori ékszere a lemezes korong, ez pedig csak igen rangos férfiaknál, egy-egy közösség vezetőjének sírjában fordult eddig elő. 35 Ez az érdekes viseleti szokás más síkon (a nőknél) nem mutatható ki, ahogy ezt várhattuk is egy apajogú családi szervezetre felépült társadalomban. A szablya ellenzőjének aranyló színe is viselőjének rangjára kívánta nyilván­valóan a figyelmet felhívni. A szablya hadviselt férfira vall. 26 Viszonylag olyan kevés a szablyás sírunk, hogy még arra sem gondolhatunk : ezekben a sírokban a kizárólag 33 Hampel József, Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. (Bpest 1907) 15 t., 12 t. 34 PL Hampel, Újabb. 64 t., 54 t. 35 E szokásfokozatokkal kapcsolatban írtunk a lemezes korongok női viseletét tanulmá­nyozva (Szabó János Győző. A honfoglaláskori lemezes korongok viselete. Az Egri Múzeum Évkönyve I. 1963. 97.) 3,1 A szablyák jelentőségét harcászati szempontból utoljára Kovács István méltatta (Közi. 1. Kolozsvár, 1941., 129-31.). 117

Next

/
Thumbnails
Contents