Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn

4. ábra Metszetrajz a kés helyzetéről Az 1. sír megbolygatásakor a múzeumba szállított leletek száma jóval több volt, mint amennyit leletmentő ásatásunk összegyűjthetett. Ekkor került be a sír csontvázának koponyája (cranium) is, amelynek falcsontján féltenyérnyi trepanáció tátongott; ezt a súlyos sebészi beavatkozást a beteg kétségtelenül túlélte.

2 Halálának okát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy ez a 40. és 50. év között állt be.

3 Mesterségesen lékelt vagy sebészi úton csupán a felületen bevésett koponyát (jelképes trepanáció) eddig kizárólag csak honfoglaláskori és későavarkori temetkezésekben találtak. Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordul és a legújabb kutatás mindkét műveletben lelki-szellemi betegségek gyógyítását látja.

1 A lékelés általában rangos személyekkel kapcsolatos.

5 A répástetői 1. sír is előkelő férfi sírja volt, ezt a régészeti emlékanyag meggyőzően igazolja. A szablya a régészeti feltárás előtt begyűjtött tárgyak között a legfeltűnőbb. Sajnos kisebb sérüléseket szenvedett. Vasból kovácsolt pengéjének élénél sok helyen beszakadás látható, a pengehegy becsorbult. Markolatnyúlványán karéjos letörést figyelhetünk meg és végéből legalább 2 cm hiányzik. Ellenzőjének egyik ágát alulról éles eszközzel csapás érte. - Az áttörés peremének jellegéből ezt nem nehéz felismerni, a csontsarjadzás megindult. A koponyát a MNM Természettudományi Múzeum Embertani Tárába szállítottuk; feldolgozása egy későbbi időpontban történik meg. 3 A csontváz életkorának meghatározását femurjának és bal numerusa proximális epifizisének lécállománya alapján végezte el K. Éry Kinga Nemeskéri János ellenőrzése mellett. Fáradozásukért e helyt is fogadják hálás köszönetemet. 4 A magyarországi anyagot először Anda Tibor dolgozta fel (Acta Arch. Hung. 1[1951] 251 —313). A jelképes trepanációval külön Nemeskéri János foglalkozott (Antropológiai Közlemények 4[1960] Kny.), a valóságos trepanációról szóló tanulmánya sajtó alatt van. Nemeskéri János szíves szóbeli közlése szerint a trepanáció indoka lényegében ugyanaz, mint a jelképes trepanációé. — E problémák régészeti oldalát K. Éry Kinga ill. Kralovánszky Alán világították meg Nemeskéri dolgozataiban. Tőlük tudjuk, hogy a honfoglaláskori és későavarkori sírokon kívül más korszakban hazánk területén nem fordultak elő. 5 A trépanait koponyájú sírok régészeti emlékanyagát egyelőre Anda Tibor idézett munkája alapján tanulmányozhattuk, saját ásatási anyagunkat figyelembe véve. Heves megyében a répástetői síron kívül három lelőhelyünk van. Ilyen koponya volt a Besenyőtelek-szőrháti tarsolylemezes sírban; Aldebrő —Mocsároson a korongokkal felékszerezett nő sírjában; Heves-Kapitányhegyen is előkelő nő sírjának trépanait koponyáját mentette meg Pataki Vidor. 109