Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn

HONFOGLALÁSKOR! SÍROK EGER-RÉPÁSTETŐN Eger város egyik szőlőhegyén, a Répástető déli lejtőjén 1959. január 30-án Zacharidesz Bernát 60 — 65 cm mélységű földforgatás közben lócsontokkal eltemetett férfi sírjára akadt. Aznap dr. Dobozy László és dr. Rozlozsnik Dezső határ peres ügyben a helyszínen keresték fel a gazdát és az árokparton megpillantott leleteket rögtön a múzeumba szállították. A rigolírozás másnap tovább folyt, s újabb sír északnyugati oldalát bolygatta meg; ekkor érkezett ki az egri múzeum munkatársa, Kovács Béla, aki az újonnan talált emlékanyagot összegyűjtötte és a földmunkát leállította. Hétfőn, február 2-án elindítottuk a régészeti feltárást; a szóbanforgó két sír helyét, majd a talajforgatástól mentes részt kutattuk át. Répástető legmagasabb pontján (237 m) a szomolyai út vezet át. Ettől észak felé már Álmagyar dombhátja terül el. Déli lejtőjének alján viszont a kiskőporosi út fut. Keleti részét a volt megyehatár dűlője szeli át, amely most Eger város határa. Zacharidesz földje a határhoz közel található és a kiskőporosi útig húzódik. Keleti szomszédja, Fazekas Albertné szőlője is hasonló fekvésű volt. Ásatási alappontunkat a két telek mesgyéjén jelöltük ki, és azt megfelelő módon bemérve vezettük rá a telekkönyvi térképre. (1. ábra.) A régészeti ásatás területe Zacharidesz birtokának északkeleti felén, a domboldal még kevéssé lejtős szakaszán volt található. A feltárt mintegy 225 m

2 nagyságú felület északi oldalát a kézi erővel megforgatott földsáv határolja, nyugati oldalát Zacharidesz 1958-as telepítésű csemeteszőlői (itt traktor rigolírozott), keleti oldalát Fazekas Albertné öregszőlői, dél felé meredek partoldal, egy árok, majd öregszőlők állták útját a további kutatásnak. A kézi erővel megművelt részen a két sír körül újra leásattunk az altalajig (2. ábra). Feltárásunk során sajnos több sír nem került felszínre, a temető egykori kiterjedéséről az ásatások felvilágosítást nem nyújtottak.

1 A talaj nem homokos. A kb. 70 cm vastagságú humusz alsó rétege világosabb, barna színű volt és kevéssé kötött jellegű. Ez alatt márgás réteg húzódott. 1 Zacharidesz B. nem tud arról, hogy 1958-ban a csemeteszőlők alá forgatott földben régészeti leletek kerültek volna felszínre. A szomszédos birtokos, Fazekas Albertné egyik volt bérmunkását, Makk Sándort apróra kikérdeztem. 1949-ben pár méternyire rigolírozott az 1. sírtól, 70 cm mélységig hatolt le, de csontvázakra ill. tárgyakra nem emlékszik. (Pedig másutt már talált ilyet). — Mindezek ellenére kétséges, hogy e temető mindössze két sírból állt volna. Már az 1. sír példája nyomán feltehető, hogy a felforgatott talajréteg alatt még bolygatatlan csontvázak fekhetnek. 1963-ban Rózsaszentmárton —Felsőcseren egy egész hegyoldalt 80 cm mélyen szőlő alá szántottak. Több, mint 20 csontváz-kupacot számolhattunk meg a felszínen. Ennek ellenére kutatóárkainkban sorjában ép sírok is jelentkeztek; a temető késő-honfoglaláskori. 105