Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete
kétféle viseleti szokás húzódhat meg; a kétféle nyakdísz tudomásunk szerint egyazon temetőben sem jelentkezik. Hogy a kagylós-csigás nyakláncok viselete keleti örökségünkhöz tartozik-e, vagy a helyi adottságok alakították ki, annak felderítésére e tanulmány keretében nem vállalkozhatunk. De utalnunk kell, mivel említés történt róluk a baskírok korallból készült füzéreire. A szovjet kutatás ezeket ősi, a tatár időkőn túlra mutató ékszerüknek tartja. Ugyanúgy a tenger partjáról jutott el hozzájuk a közvetítő kereskedelemmel, mint honfoglaló magyarjainkhoz a ciprea kagylók Elképzelhető, hogy egy későbbi nyomozás kulturális összefüggést talál közöttük. A Dormánd-hanyipusztai korongpárnak a koponyához közelebb fekvő példányán két kis kerek ezüst díszt, rozettát leltünk. Míg az egyik a korong jobb felén, addig a másik rézsútosan a jobb szélén feküdt. A két díszt képzeletben összekötő vonal meghosszabbítása a jobb váll felé tart. Az ilyen lehellet-vékony fémlemezből készült, virágkelyhet példázó prések kerek díszek elég gyakori lelettárgyak a honfoglaláskori ékszeres női temetkezésekben. Ásatásban feltárt korongos sírok mindegyikében előfordult. A valóságban sokkal több dísszel számolhatunk mint amennyire a múzeumi gyűjtemények következtetni engednek. Kiemelésük alkalmával még ma is jelentős százalékuk elporlad. A préselt rozettákat apró lyukak segítségével a ruhára varrták. Szabó Kálmán Kecskemét környéki sír-megfigyelések alapján pártadíszeknek tekintette. r8 Csallány Dezső a tiszaberceli korongos sír rozettáinak hátulján vászondarabkát figyelt meg. A két kerek rozetta a jobb mellen került elő. Négyszögletes préselt díszek is előkerültek a két mellkas alsó szélénél. Csallány úgy vélte, hogy a kerek rozettákat is arra a vászoningre varrták, amelyre az ingnyak öntött veretek/ 0 A rozetták sírban talált helyzetének szabatos leírását a legtöbb esetben nélkülözzük' 60 olyan sírrajzot vagy fényképet, amelyben rozetták előfordultak, még egyetlen egyszer sem közöltek le. Ezért nem lehet csodálkozni, ha viseletükről nem alkothatunk tiszta képet. Hogy pártadíszek is voltak, az nem kétséges. De a ruhán hol és mit díszítettek? — Most nem állhat szándékunkban, hogy az anyag sokoldalú áttekintésében megoldást keressünk. De a számunkra könnyen hozzáférhető anyag alapján felvetünk egy gondolatot. 16 olyan sírleírást ismerünk, amely a rozetták előkerülésének közelebbi helyét megjelöli. 61 Ezek közül 7 saját feltárásunk eredménye és rajzok alapján is tájékozódhatunk. Úgy véljük, hogy azoknak a síroknak a rozettái, amelyek a koponyán kerültek elő, 6 '- vagy ahol csak egy rozettát találtak, 63 viseleti szempontból elkülöníthetők a többiektől: 10 esetben a törzsön kettő-négy vagy ennél is több rozetták szerepeltek. Figyelmünket most ezek felé fordítjuk. 5S Szabó K., i. m. 125. *» Csallány D., i. m. 300. 60 Olyan leírások, hogy ,,a derékon 9 db rozetta" — a mi szempontunkból már kevéssé (!1 Szentes-Borbásföld 12., 14. sírok; Dormánd-Hanyipuszta 1. 2. sírok; AIdebrö-Mocsáros 7 12 28. sírok saját feltárásból. Miskolc-Repülőtér 2. sír(MegayG.. A Miskolc-repülötéri honfoglaláskori magyar temető. Herman Otto Múzeum Közleményei. Kny. 1956). TiszabercelRáctemető 4. sír (Csallány D., i. m. 298.), Kiszombor B. temető 127. sír (Fettich N., i. m. (AH) 64 13. j.). Szentes-Szt. László 76. sír (Széli M., FA 3—4 (1941) 241.). Szentes-Szt. László, Kánvási S földje 3. sír (Széli M., i. m. 245.). Csanytelek-Dilitor 33 sír (Széli M., i. m. 249.). Hódmezővásárhely-Szakálhát 22. sír (Bálint A., Dolg 12 (1936) 208.). Kecskemét-Lakihegy B. sír (Szabó К i m. 124.), Sárbogárd 24. sír (Kralovánszky A. közléséből). 02 Kecskemét-Lakihegy B. sír, és valószínűleg A. sír. 63 Szentes-Szt. László Kánvási S. 3. sír; Csanytelek-Dilitor 33. sír; HódmezővásárhelySzakáihát 22. sír. 114
