Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Saád Andor: A kaptárkövekről

A KAPTÁRKÖVEKRŐL A Bükk turistái és természetbarátai közül sokan ismerik az úgynevezett kaptárköveket. Néhány régész is foglalkozott már velük. Eredetüket és rendeltetésüket többféleképpen magyarázták. Legelőször Bartalos Gyula, az egri főkáptalani levéltár jegyzője hívta fel rájuk a figyelmet az Archaeológiai Értesítőben, 1891-ben

1

. Az Érd és Budakeszi határában lévő néhány csoportot Halaváts Gyula geológus írta le, ugyancsak az Archaeológiai értesítőben, 1896-ban.

2 A kaptárkő elnevezés a néptől származik. Különösen a szomolyai, bogácsi és cserépváraljai lakosok nevezték így el azokat. Köpüsköveknek is emlegetik, Eger környékén pedig vakablakos köveknek is hívták ezeket a különös riolittufa alakulatokat, amelyeknek felületén többnyire már erősen elkopott, de részben még eléggé épen maradt fülkék láthatók. A népi hagyomány azt tartja róluk, hogy ezekben a fülkékben még a török időkben méhészkedtek. Az általános felfogás mégis más volt felőlük. Bartalos azt írta róluk, hogy a kaptárkövek fülkéit a Bükk alján lakó kelta származású néptörzsek vájták ki az elégetett halottak hamvait magukba foglaló urnák elhelyezése céljából.

3 Mások véleménye szerint a fülkék bálványtartó, vagy áldozatot bemutató fülkék voltak. Ezt a felfogást képviselte Klein Gáspár főlevéltáros az 1939-ben megjelent „Borsod vármegye szociográfiája" című kötetben írt tanulmányában.

4 Keletkezésüket azonban ő már a honfoglalás utáni időre teszi. Szerinte a honfoglalókkal bejött és a Bükk alján letelepült, sajátságos pogány ritusú kis néptörzs emlékei a kaptárkövek, illetve fülkék. Ezt a nézetet vallotta Leszih Andor is, a Herman Ottó múzeum volt igazgatója, még a fenti tanulmány megjelenése előtt. Kitartóan ezzel a kérdéssel ugyancsak Leszih Andor foglalkozott, aki évtizedeken át gyűjtötte a kaptárkövekre vonatkozó adatokat és fényképeket és ösztönözte e sorok íróját is a további kutatásokra. A kaptárköveken ma is látható fülkék legjellemzőbb sajátságát már Bartalos és Halaváts is leírták. Ez a különös sajátság a fülkék peremén végigfutó keret. A keretek falában néhol még most is lyukak láthatók egymással szemben. Ezek a megfigyelések arra vallanak, hogy a fülkéket annak idején befedték és a fedelet a lyukakba vert ékekkel rögzítették. (/. ábra.) A kaptárkövek nagy része többé-kevésbé szabályos alakú riolittufa kúp. Nem csoda, hogy ezeket az alakulatokat általában emberi munka alkotásainak tartják. (2—3. ábra.) A geológus azonban más magyarázatot is talál erre. A kúpok, ugyanis természetes úton is létrejöhettek, mint a vulkáni utóhatások következtében erősebben átkovásodott riolittufa sajátságos lepusztulási formái. A törökországi Ürgüp vidékén Ankara közelében valóságos vulkáni tufakúp erdőket írnak le a geológusok és geográfusok.

56 Ugyanilyenek az USA-ban is előfordulnak. Az Ürgüp-vidéki 6 Az Egri Műzeum Évkönyve 81