Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Rozsnyói Márton: Mezolit-gyanús szórványleletek a Bükk hegység északnyugati részén

A falu és a Hosszúbérc közötti lapos részt átkutattam. Itt már a talaj barna, nyirkos volt, kavics csak nagyon kevés, szórványosan került elő, telepnyomot nem találtam. A Hosszúbérc tetején kitűnt, hogy a legmagasabb ponton az eke már egyes helyeken elérte a kavicsréteget és sok helyütt borították a föld felszínét a szanaszét heverő kavicsok. A telep fekvése hasonló a nekézsenyi Határtetőéhez. Itt ugyanúgy enyhe, minden oldalról könnyen megközelíthető lejtők vannak, a telepet három oldalról víz veszi körül. A hegy magassága is hasonló a nekézsenyiéhez, ugyanúgy terraszos. Mégis, annyival előnyösebb, mert a nekézsenyi telepen nincs kavics a helyszínen. Az ősember nemcsak kovából készített szerszámot, sok mindenre felhasználta a kavicsot is, tehát a terület biztató volt. Néhány lépés után, s alig fél óra alatt húsz darab kovát szedtem össze, köztük két szép szerszámot. Mivel így bebizonyosodott az, hogy a telep gazdag, a továbbiakban módszeresen átkutattam a területet. Az eredmény kielégítő volt: 57 kovadarabot szedtem össze, köztük néhány szép szerszámot, kevés pengét és több szilánkot. 1954. május 27-én újra felkerestem a telepet. Mivel azóta traktor is szántotta a területet és néhányszor eső is megmosta, újabb 58 darabbal szaporodott a gyűjtemény. Két szépen megformált levélhegyet is találtam. Június 22-én újra felkerestem a telepet. Az eltelt idő alatt azt lehet mondani, hogy minden nap volt eső. A traktor elég durván szántotta fel a földet, a sok esőtől ez most majdnem teljesen szétmállott. Eredmény: az első gyűjtési napon 220 darab szilánk és sok szerszám mellett megint előkerült két szép, finoman megmunkált levélhegy. Másnap reggel folytattam a még begyűjtetlen területen a kutatást. Eredmény: 80 darab szilánk és megint egy levélhegy. Később mégegyszer bejártam a területet, ami újabb 40 darab kovát eredményezett. így a két napi gyűjtésem 340 darab,éhez hozzáadva az előbbi két nap gyűjtését: összesen 455 darab. Ebből: 19 db penge 12 db hasítóeszköz 1 db pengetöredék I db rövidvakaró 23 db vakaró 6 db levélhegy 4 db magasvakaró 6 db levélhegy-töredék 4 db fúró 379 db szilánk és pattinték. A telep kora — éppen úgy, mint a nekézsenyi telepé — közelebbi sztratigráfia hiányában bizonytalan. Ilyenformán részben a letelepedési körülmények, a telep fekvése, de legfőképp a telep típusosán megmunkált darabjaira kell szorítkozni, hogy meg tudjuk határozni a korát, ami, bár e telep elég gazdag, s elég sok típusos darab került elő, mégsem határozható meg pontosan. Van azonban egy-két darab, ami utal a korra s ha egybevetjük a két telep tapasztalatait, előbbrejuthatunk a probléma megoldásában. A két telep között sok a hasonlóság. Fekvése, szerszámainak típusa, továbbá a két telepen talált levélhegyek anyaga és formája is hasonló. A szerszámok nyersanyaga azonban részben eltér. A bükkmogyorósdi telepen főleg kétfajta kovaféleséget használtak. Felismerhető köztük a Mexikói-völgyi kvarcporfir és a bánhorváti Köbölice tetői kova anyaga. 74