Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

Л kazamaták egyik emeleti kaszárnyaterme. Kétoldalt üveg alatt dokumentációs anyag, a háttérben kőkoporsó A székesegyház romjai mellett lép be a látogató az ún. „Setét kapu"-ba, melynek mind a bejárata, mind Dobó István sírfedlapja az egri műemlékvédelem első, klasszicizmus-kori lépéseit idézi. A Setét kapu falában helyezték el a századfordulón a Szépasszony völgyben és a Hajdú hegyen talált honfoglaló sírok csont anyagát. E két táblával szemben az 1552. évi hősies várvédelem harcosainak eddig ismert névsorát olvashatjuk. A Setét kapu keleti végén még látható a hajdani felvonóhíd aknája, melyben az emelőszerkezet működött. A boltozaton tátongó köralakú nyílás azt a célt szolgálta, hogy a benyomuló ellenségre követ, szurkot Önthessenek. A Setéi kapuból a földszinti kaszárnyatermekbe lép a látogató. A két összefüggő, boltozatos teremben lapidárium van, melyet 1952-ben rendeztek át. A kövek tégla posztamensen állnak, egyes összefüggő darabok az összetartozás szerinti elhelyezésben téglafalba vannak építve. Az első teremből kis folyosó nyílik a kúthoz. Itt jelenleg a közönség elől elzárt teremben a faragott kő raktár van, állványai, polcai 1961-ben készültek. Lépcsőn jutunk fel innen az emeleti kaszárnyatermekbe, melyek méretei az alsókéval azonosak. A bal oldali teremben nyolc tárló a vár építés- és eseménytörténetéről tájékoztatja a látogatót, bele értve a XX. század feltáró és helyreállító munkálatait is. A terem végén nyitott kőkoporsó fekszik, török csontvázzal. Körülötte török férfi és női sírkövek. A második terem hat tárlójában régészeti és hadtörténeti anyagot láthatunk. Az elsőben honfoglaló, Árpádkori és Hunyadi-korbeli fegyverek vannak: kardok, zabiák, kengyelek, fokosbalták, lándzsa csúcs, csillagfejű kun buzogányok, sarkantyúk. A második tárló kerámiát mutat be: tálakat, tányérokat, kályhacsempéket, török edénykéket, magyar korsókat. A harmadik török gyalogsági és lovassági ?K