Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
mustrájok és ha az szükség hozza, innen Gömör vármegyében szállíttatnak, az mint is arra nézve kész szekerek lesznek. Szegény vén püspök (Telekessy István — Sz. I.) rettenetes búban van, nem fogadja s nem is hallja más tanácsát, hanem Szarvaskőben akar menni, s onnen az hegyeknek s erdőknek". 85 Bercsényi főgenerális intézkedései megtétele után távozott Egerből, amelyet jó kezekre bízott, Esze Tamásra. „Van most több ezer jó hajdújánál — csak van is effectico statu (jelenleg — Sz. I.) több másfélezer hajdúnál benne (Egerben — Sz. L). Én bizony nem féltem ezen német erőtül". 80 Szeptember 14-én Bercsényi parancsa értelmében az egész várost kiürítették. Mivel azonban a polgárok ingóságainak elszállítására nem állott elegendő kocsi rendelkezésre, javaik egy része a hajdúk zsákmánya lett. 87 Az Egert fenyegető veszedelem szerencsésen távozott; Rabutin makiári táborából Kassa felé vette útját. „Vérszemet kapott itten az a hajdú Egerben — írja Bercsényi szeptember 16-án a fejedelemnek — azt tudja; tőle való féltében hadta ott". 88 Rabutin hordáinak távozása után 1706. október 8-án érkezett Egerbe Usz Ferenc, a szövetkezett rendek biztosa, hogy az egri jezsuita szerzettel közölje a szécsényi confederáció megállapodását és felhívja a csatlakozásra a szerzet tagjait, mert különben száműzik őket. A jezsuiták hosszas tanácskozás után kijelentették, hogy a felhívásnak nem tehetnek eleget, mert III. Pál pápa bullája tiltja, hogy bármely szövetséghez csatlakozzanak. Ennek következtében a confederált statusok rendeletéből 1707. március 11-én Usz Ferenc és Faragó Mihály egri kanonokok megjelentek az egri jezsuita rendházban, összeírták a rend vagyonát és kihirdették száműzetésüket. A rend templomi szereit, arany-ezüst edényeit Telekesy püspök vette át megőrzésre. Ezzel az egri jezsuita rednek mintegy nyolc tagja eltávczott a városból, és csak 1710. novemberében tértek vissza, midőn Heves megye már meghódolt a császári hadak előtt. 89 Az előzőkben láttuk, hogy az egyetlen Rákóczi oldalán álló püspök, Telekesy István is mint hadifogoly került a kurucok közé. Az 1705. szeptemberében tartott szécsényi országgyűlésen a rendek nevében már az egri püspök üdvözölte a fejedelmet, ő mondotta az ország sátorában az ünnepélyes misét a fejedelem eskütétele előtt. Utána Pethes András címzetes püspök, egri káptalani nagyprépost felolvasta az eskümintát, a fejedelem pedig az egri püspök kezébe tette le az esküt. Rákóczi a senatus tagjai sorába felvette Telekesy István egri püspököt és Pethes András egri nagyprépostot is. 9 . Csaknem egész Magyarország felszabadítása után, de súlyos gazdasági-politikai válság küszöbén nyílt meg 1707. május 31-én az ónodi országgyűlés. Telekesy István egri püspök egyik levelében ezt írja: „ . . . Ónodon nagy parancsolat alatt gyűlés hirdetvén, compareálnom (megjelennem — Sz. I.) köllött nagy kintelensigemből". 91 A rendek elhatározták, hogy a távollevő királypárti esztergomi érsek helyett az egii püspököt kérik meg az üdvözlő beszéd tartására. A püspök erre csak a haimadik üzenet után vállalkozott, de rögtönözve is igen szép beszédet tartott, mikor a fejede85 Archívum Rákóczianum, V. 238. 1. 86 Archívum Rákóczianum, V. 252—253. 1. 87 Leskó, Adatok, IV. 542. 1. 88 Archívum Rákóczianum, V. 255—256. 1. 89 Szederkényi, Heves vármegye története, IV. köt. 103. 1. 90 Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc, Bp., 1907, I. köt. 443. 1. Uo. II. köt. Bp., 1910, 107—108. 1., Csanády, Telekesy 91. 1. 91 Balássy, Adatok 404. 1. 277
