Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában

sokkal foglalkoztam, az ország igazgatásával és rendeztem a csapatokat, amelyeknek zsoldját megállapítottam" — írja az egri napokra való visszaemlékezésében.

67 Itt töltött 112 napja a kuruc szabadságharc delelője. Rákóczi egri tartózkodásának első eseménye Des Alleurs tábornagynak, XIV. Lajos francia király rendkívüli követének megérkezése volt, aki március 11-én vonult be a városba. Rákóczi udvarához illő pompával kísértette és fogadta. Itt Egerben bontakozott ki mintegy a nemzeti királyság ígérete gyanánt a sok színben csillogó fejedelmi udvar. Egerben keresték fel Rákóczit az udvar követei, Széchenyi Pál, Viza János és Okolicsányi Pál „az békességre czélozó tracta" folytatása érdekében. Ekkor merült fel határozottan az országgyűlés összehívásának már régen kísértő terve is, amelyet sürgőssé tett I. Lipót 1705. május 5-én történt elhalálozása.

08 Mikor a fejedelem 1705 tavaszán udvarával Egerben tartózkodott, az egriek és a környékbeliek szinte elárasztották kívánságaikkal és panaszaikkal/

9 1705. május 16-i keltezéssel négy egri katona folyamodott a fejedelemhez.

70 Tóth Pál nagyrédei sebesült katona családja eltartására kérte a fejedelem segítségét.

71 Rákóczi meghallgatta őket és tőle telhetőleg teljesítette is kívánságaikat.

72 Amikor a Rákóczi-szabadságharc egri vonatkozásait vizsgáljuk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a város hadi népe milyen derekasan kivette részét a nagy nemzeti küzdelemből. Az egri hajdúság 1705 tavaszán Farkas Sándor regimentjében szolgált. „ . . . Farkas Sándor ezerébül az egri, ónodi, szikszai hajdúság oda van; — írja Bercsényi Nyitráról 1705. április 11-én a fejedelemnek —, nem tudok mit tenni, — csak bontás van ezek között is. Talán ne szaggassuk az ezereket; csak fodozni sem győzöm már az ezereket . . . Préni Miklós Uram keze alá hagyom az hajdúját, magát az többit hajhászni küldöm . . ."

73 Ugyancsak Bercsényi írja Nyitráról április 27-én: „ . . . Már az mezei szerek rendben vadnak, alkalmasint; csak az Farkas Sándor ezerirül nem tudok disponálnom ; mert oda vannak egri, ónodi, putnoki, szendrei hajdúk. Préni Miklósnak adnám azon ezerét, ha Nagyságod megengedné,— mert úgy is búcsúzik az ezerétül Sándor, az köszvén miatt".

74 Farkas Sándor regimentjét, — aki „az köszvénre nézve 300 hajdúbul minden tiszt nélkül álló ezerét resignálta (visszaadta — Sz. I.) „— 1705. májusában Perényi Miklós kapta meg.

75 „Putnoki, szendrei, ónodi s egri hajdúságból voltak összevetve, mindenikbül vannak itten" — írja Bercsényi május 2-án a fejedelemnek.

76 Bercsényi főgenerális szorgalmasan őriztette a határokat, s míg egyfelől Ocskay László huszárjait Morvába vezényelte portyázni, másfelől Perényi Miklóst Nyitrából négy sereg gyaloggal — köztük az egri hajdúkkal — és két tarackkal a trencséni ostromzár erősítésére rendelte. A morva segítség azonban mégis csak átjött a határon. Perényi és Ebeczky csapatai a német had egy részét Szerednél feltartóztatták és visszaverték K7 Rákóczi, Emlékiratai 105. 1. 88 Esze Tamás: Rákóczi dunántúli hadjáratának terve 1705-ben, Hadtörténelmi Közlemények, 1954, 1. sz. 178. 1. Ba Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 56. 1. 70 Uo. 233—234. 1. 71 Uo. 242—243. 1. 72 Uo. 221. 1. 73 Archívum Rákóczianum, IV. 455. 1. 74 Archívum Rákóczianum, IV. 485. 1. 75 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 394. 1. Perényi Miklós Perényi Ferenc báró és Komis Krisztina fia. A szabadságharc kezdetén a kurucok elől nagyszőllösi birtokáról Huszt várába menekült, a vár elfoglalása után állott Rákóczi hűségére. A fejedelem gyalogos kapitánnyá, majd brigadérossá nevezte ki. Perényi 1709. ápr. 22-től a vár 1710. decemberében történt feladásáig Eger parancsnoka volt. 7,i Archívum Rákóczianum, IV. 487. 553—554. 1. 274