Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában

védelmi állásba helyeztetni, vagy legalább mérséklő szerepet vinni", később mégis kénytelen volt ,,az események hatalmának engedni"/

3 Rákóczi világosan látta, hogy a vallási ellentét kiéleződése milyen sokat ártana a szabadságért fegyvert fogott országnak. Ezért örült, mikor Bercsényi arról értesítette, hogy Telekesy István egri püspök Eger város feladása után hosszas rábeszélésre ugyan, de csatlakozott hozzájuk. Mivel a katolikus klérus eddig bizalmatlanul és ellenségesen tekintett a fegyverfogó kurucokra, Rákóczi most azt remélte, hogy Telekesy tekintélye megtöri a katolikus papság tartózkodásának jegét."

1 Közben Bécs nem tett semmit Eger várának felmentésére, melyet a Forgách és Zinzendorf között létrejött megegyezés értelmében 1704. decemberében át kellett adni a kurucoknak. Rákóczi Gácsról 1704. december 5-én közölte Heves megyével, hogy a német (és „rác") őrségnek a kapituláció értelmében az egri várból ki kell vonulnia, s megbízta Szentpétery Imrét az ingóságaik elszállításához szükséges szekerek előteremtésével.

1

"

5 A vár átadását nagyon várta a hadrakelt egri sereg is. A Bercsényi mellett szolgáló egriek — a generálisnak 1704. december 9-én Rákóczihoz intézett levele szerint arra kérték, ,,hazabocsátaná Nagyságod, az várfeladásnak ideje bennlévén (ti. a kötött kapituláció szerint), mivel holmicskájok szorult a várban némellyiknek; tudom, az hajdúk is kéredezni fognak"/

6 Eger várát a gróf Forgách Simon és gróf Zinzendorf várparancsnok között még 1704. április 16-án kötött megállapodás értelmében 1705. január 2-án adta át a császári őrség a kurucoknak.

57 Az egri jezsuita napló így írja le a vár átadását: ,,1705. január 2-án adatott át a vár; őrsége a rácokkal és németekkel déli 12 órakor fegyveresen vonult ki, ingóságaik szállítására 600 szekér volt kirendelve. Budára Kál felé vették útjukat, itt azonban körülvették őket a kurucok és elszedték fegyvereiket. Zinzendorfot tisztikarával együtt Kassára vitték, a katonákat Rákóczi serege közé sorozták, a polgári népet pedig, családjukkal visszaszállították Egerbe".'

0 Ezek szerint az Eger várából elindult Zinzendorfot és a vele fegyveresen, rendben kivonuló védősereget azzal az ürüggyel, hogy a feladási szerződésben kikötött nyolc hónapon túl több mint két héttel kitolta a vár átadását, körülfogták, lefegyverezték és ágyúival, tisztjeivel együtt ,,a parola ellenére" Kassára fogságba vitték/'

9 A vár átadása után Ráti Gergely lett Eger első parancsnoka."

1 Rákóczi még 1704. december 4-én úgy rendelkezett, hogy „Ráti Gergely Uram maradgyon Egerben addig, míg az Ordinarius kapitány oda megyén és mind a várban kívántató ország szolgálattyát, s mind a fiscalitások administratióját folytassa".

63 A Felvidékről érkező Rákóczi 1705. február végén vonult be Egerbe. A város díszes ünnepségekkel fogadta. A Rácz-kapunál — a jelenleg márványtáblával meg53 Balássy Ferenc: Adatok Telekesy István egri püspök életrajzához. Magyar Sión, II. évi". Esztergom, 1864, 401. és 334. I. bi

KöpecziBéla—R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Bp., 1955. 137. I. •>

5 EÁL Közgy. jkv. 1705, 60. I. M Archívum Rákóczianum, IV. 211. I. 57 Szederkényi, Heves vármegye története, IV. köt. 97—98. I., Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 149. 1. 58 Leskó, Adatok, IV. 538—539. 1., Czobor, Új adatok 478. 1. 59 Uo. 60 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 549. 1. Ráti Gergely Ung megyei családból származott, a megye alispánja volt. 1704 tavaszán állhatott a kurucok oldalára. 1771-ben Ungvár várában keresett menedéket. Talán hűségében ingott meg. Archívum Rákóczianum, III. 602. 1. Egri szereplésére: Egri érs. gazd. It. Libri-sorozat: okmánykönyvek, rakt. sz. 19. Liber 19. Agriensem civitatem et cives concernentia acta, 1695—1756, 21—34. 1. 61 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 549. I. 272