Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
Borsod, Heves és Pest vármegye határszélein most alakult ki olyan állapot, mint egy-két hónappal korábban a Tiszaháton. Az öreg Telekesy püspök arra a hírre, hogy a Tiszántúl a kurucok száma nagyon megnövekedett, Szolnok védelmére 7500 pallót szállíttatott és 110 munkást rendelt, hogy tegyenek meg mindent a nagyfontosságú vár jó karba hozása érdekében. Az események áradatát azonban nem lehetett feltartóztatni. Augusztus utolsó napjaiban már Ónod, Miskolc, Szentpéter voltak a kurucok fészkei. Egy szeptember 1-én kelt egri jelentés szerint Tárkánynál 700 kuruc táborozik. Telekesy püspök szeptember 8-án az ünnepi körmenet alkalmával vette Pap János fölkelő' levelét, hogy adja át a várat és a várost a kurucoknak. A püspök nem is válaszolt a felhívásra, hiszen ekkor még állott Szolnok vára, az egri vár pedig meg volt rakva német katonákkal. Szeptember 10-én egy másik kuruc csapat Deák Ferenc, Borbély Balázs és Ónodi János vezetésével körülzárta Szolnokot és 21-én rohammal be is vette. E stratégiailag fontos hely megszerzése nagy befolyást gyakorolt Rákóczi mozgalmának további sikereire, főként Heves megye csatlakozására. A kuruc eló'renyomulás számottevő ellenállással sehol sem találkozott. 13 II. Rákóczi Ferenc augusztus 29-én a vetési táborból figyelmeztette Heves vármegyét a haza iránti kötelességére és felhívta a megye minden rendű lakosait, hogy aki ,, . . . nemesi szabadságunk ily törvénytelen és számlálhatatlansértődésit, az idegen német nemzetnek zaklatásit, s kegyetlen regnálásit . . . magyar igaz véréből érti, szabadságát szereti, szabadulását óhajtja, harmadnapok alatt ezen pátensünknek publicaltatásától fogva, táborunkban bejelentse magát . . " u Rákóczi kiáltványa megyénkben sem hangzott el hatás nélkül. Magyarország leggazdagabb főurának Heves megyében nyolc község határában közel 50 000 holdja terült el, s ennek népe tömegesen sereglett a szabadságharc zászlaja alá. Az egész vidéken megindult a mozgalom és felkelő csapatok szervezkedtek mindenfelé, melyek Eger felé indultak. Az egri várban ekkor Pfeffenkofer ezredének egy része tartózkodott. Október 16-án parasztruhába öltözködve, kerülő utakon érkezett Budáról a várba gróf Zinzendorf Ferdinánd és vette át annak védelmét. 35 Telekesy püspök-főispán a tisztikar egy részével a német katonasággal megrakott Eger vára tövében, a városba zárkózva várta az események további alakulását. Amikor Bercsényi Miklós Gyöngyösről október 4-én felhívta Heves vármegyét a csatlakozásra, Ordódy alispán a tisztikarral és a nemesség nagyrészével ellentétben megtagadta a csatlakozást és kitartott Telekesy püspök mellett. 16 De közben Gyöngyösön megindult a kuruc mozgalom, amely csakhamar magával ragadta az egész vármegyét. Almásy János, a megye egyik tekintélyes birtokosa, 17 1703 őszén váratlanul a kurucokhoz állott, s október 4-én mint Bercsényi meghatalmazottja Gyöngyösön közfelkelést hirdetett „kapott hatalma és kemény parancsolatja folytán, hogy minden renden lévő nemes és nemtelen embereket, ki lovon, ki gyalog, és a minő fegyvere lehet felültetvén, harmadnap alatt, hová Generális urunk ő nagysága 13 Dezséri Bachó, Gyöngyös 9. ]., Esze, Tiszántúli hadjárat 75—76. ]., Ráday Pál: Iratai 1703—1706, Bp., 1955, 59. 1., Leskó, Adatok, IV. 533. 1. Kivonatok az egri Jézustársaság Háztörténetéből az 1699—1707. között lefolyt közérdekű eseményekről. 14 Leskó, Adatok, IV. 361—362. 1. 15 Szederkényi, Heves vármegye története, IV. köt. 82. 1., Dezséii Bachó, Gyöngyös 11.1. 1,1 Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703—1710, Bp 1955. 181. 1. Ordódyt Heves vármegye 1701. szept. 20-án Egerben tartott közgyűlésén második alispánná választották, 1702. szept. 12-én Gyöngyösön első alispánná. 17 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 243. 1. Almásy János 1677-ben táblai jegyző, 1683—84-ben Gyönygyös város jegyzője, 1694-ben szolgabírája, 1691—92-ben másod-, 1693-ban első alispánja Heves vármegyének. 1697—1703 között megint első alispán. 1698—1701 között sok birtokot szerzett, köztük Bekény Gábor és Szuhay Mátyás hűtlenség címén elkobzott jószágait. 266