Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Ifj. Fehér Géza: Hódoltságkori fémművességi kérdések. Az egri török ezüstkupa. Az egri várból származó török pecsétgyűrű

AZ EGRI VÁRBÓL SZÁRMAZÓ TÖRÖK PECSÉTGYŰRŰ Evlia Cselebi török világutazó a XVII. századi törökországi céhek színes isztanbuli felvonulásának leírásánál felsorolja az ötvösmesterség és a vele rokon iparágak művelőit, s ugyanakkor az egyes munkák fontosságára utal.

1 így tudjuk meg azt is, hogy százöt ember kereste vésőmunkával a kenyerét. A török birodalomban a pecsétkészítők jelentős szerepet játszottak, mert az emberek jórészc nem tudott írni és hivatalos aratok alá pecséttel nyomta a nevét. A pecsétgyűrűk, vagy pecsétnyomók, a tulajdonos társadalmi helyzete, rangja szerint díszesebb, vagy egyszerűbb kivitelben készültek. A magyarországi török pecsétgyűrűk többnyire közelebbről ismeretlen lelőhelyekről származnak. Az egri várban végzett ásatás során 1959-ben előkerült pecsétgyűrűnél (1. ábra), am;lyet Kozák Károly talált, a lelőhelyet pontosan ismerjük, de sajnos, nem korhatározó hiteles rétegből származik.

2 /. sz. ábra A gyűrű rosszezüstből készült. Tojásdad fejjel ellátott huzalkarika (7. ábra), amelynek• víésett, kettőskeretelésű gyöngyház pecsétnyomóján háromszoros arabbetűs felirat olvasható (2—3. ábra). A foglalatot, az eddig ismert több párhuzamnak 1 Germarius Gy., Evlia Cselebi a XVII. századbeli törökországi céhekről II. Keleti Szemle IX. (1908) 105—107. "" :rn "' - ! 2 A püspöki palota gótikus épületének ÉNy-i sarkában akna mélyítésénél, mintegy 10 m mélységben került elö. A fölötte levő rétegben vegyes XVII—

XVIII. századi anyagot és pénzeket találtak. Valószínűleg szeméílérakódó hely volt. Ugyanitt, 5,60 m' mélységben török rézpénz is felszínre került, m£gh'a%'árbzásom szerint II. Szülejmán (1687—1691)• tugrájával. A rajta levő 1099. vészám 1687/XÎ. ;

7^T688. X. 25. közötti időnek felel meg. Verés! Helye : Konstantinápoly. — A gyűrű közlésre való átengedését ez úton köszönöm Kozák Károly barátomnak. 231