Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Troján Marian József: Egy egri kőfaragójel és sziléziai vonatkozásai

EGY EGRI ICŐFARAGÓJEL ÉS SZILÉZIAI VONATKOZÁSAI Egyes középkori épületek kváder és profilozott kövein kőfaragó jelek találhatók. A jelek helyes megfejtése nem egy esetben elősegíthetné a középkori építészettel foglalkozó kutatásokat. Sajnos az ilyen adatok felhasználása eddig elég szórványos volt. Még nem sikerült megteremteni azokat az alapokat, amelyekből kiindulva a kőfaragójelek a kutatás segítő eszközévé válhatnának. Ez a helyzet annak ellenére, hogy egy évszázad óta nem egy kutató tanúsít érdeklődést a jelek iránt, és így a jelek helyet kaptak a szakirodalomban. Eddig mintegy 20 000 jelet ismerünk, de mégsem sikerült teljes mértékben megfejteni azok értelmét, és a probléma mind a mai napig nyitottnak tekinthető. A múlt századi kutatók érdeklődését leginkább a kőfaragójelek tartalmi és szerkezeti része kötötte le. Abból az időből származnak azok a hálózati rendszerek, amelyek segítségével egy időben a kőfaragójelek problémáját megoldottnak vélték.

1 Bármennyire is egyoldalúak és nem időállóak ezek a feltevések, mégsem hiábavalók, mert a mai napig fenntartották az érdeklődést a kőfaragójelek iránt. Lassan a kutatók között az a vélemény alakult ki, hogy azonos alakú jel különböző épületeken, amennyiben időben 40—50 esztendőt kitevő határokon belül mutatkozik, egy kőfaragó kézjegyének tekinthető. Az adatok szűkszavúsága, a leletek szétszórtsága, a téves elméletek nem gátolták a kutatók egyrészét, hogy a jeleket forrásként felhasználják. Igaz, hogy a kutatók között nincs összhang a jelek keletkezését és funkcióját illetően, de nem támadják azt a levéltári forrásokkal alátámasztott tényt, hogy a segéd, aki megkapta a jelét, vándorlása kezdetétől élete végéig változatlanul megtartotta azt. A jelek kialakításában döntő szerepet játszott a páholyhagyomány. A jelek önkényesen nem alakíthatók ki, se meg nem változtathatók. Értékük abban áll, hogy kizárólag egy kőfaragó kézjegyei.

2 Mieczyslaw Zlat a kőfaragójelek vizsgálata alapján azonosítja a kőfaragó mestert, aki szerinte részt vett a boroszlói városháza XV. század végén történt helyreállításában. Ez annál is inkább érdekes, mert a mester munkatársai között felsorol egy olyan kőfaragót, akinek kézjele megegyezik az egri gótikus székesegyház falmaradványain talált jelekkel

3 (3—13. kép). Az 1925-ben Egerben megkezdett ásatás eredményeként napvilágot látott az impozáns székesegyház maradványa. (1—3. kép) Ezeknek a faragott kövein kőfaragójelek észlelhetők (2—5. kép). Sajnos jelenleg nincs módunkban az ott talált összes jelekkel foglalkozni. Csak kettőt ragadunk ki vizsgálatunk tárgyaként. Egyik azért érdekes, mert időrendi támaszpontot nyújt a másikra nézve, és ezzel közvetett adatnak felhasználható a * A dolgozat mellékletét képező felvételeket Kalauz Pál készítette. 205