Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Détshy Mihály: Munkások és mesteek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között

falakhoz szükséges köveket.

91 Nyilván ők faragják ki e kőelemeket, és az e munkájukért járó bért jegyzik fel a vár egyes építkezéseinek elszámolásában.

82 A kifaragott kövek elhelyezését több esetben a pallér munkáinak felsorolásában találjuk, sőt ittott a pallérnak számolják el a kövek kifaragását is.

í3 1495-ben az új fegyvertár és őrszoba építésének nyilvánvaló kőműves munkájáért lapicidáknak fizetnek.

94 Sajnos a Bakócz-kódex egyetlen kőfaragó nevét sem említi. A Hippolit-kori számadásokban is többször találjuk lapicidák említését kőműves munkáknál. 1501-ben a pékség, 1503-ban a várnagy szállásának javítását és meszelését végzi kőfaragó.

95 1503-ban különféle kőfaragó munkákat az egri Mátyás mester végez, így előbb Gyöngyöspüspökiben a pince kőboltozatát készíti, majd az egri várban az új ciszterna beömlő nyílásának köveit faragja.

96 A székesegyháznak a tűzvész utáni helyreállításánál természetesen közreműködnek kőfaragók. 1506-ban a tornyot és a hajó falainak megégett felső részét javítják kőművesekkel együtt.

97 1508-ban két ízben találjuk kifaragott kövek elszámolását, mégpedig a kifaragott kövek hosszának singjét 20 dénárjával/

8 Az 1548-tól, Dobó István hivatalba lépésétől az 1552. évi ostromig nagy ütemben folyó helyreállításokon és reprezentatív építkezéseken a már említett mesterek irányítása alatt német és olasz kőfaragók is működnek. Az 1549. évi számadásösszesítés kőműveseket nem is említ, csak kőfaragókat, továbbá ezek segítőit és kiszolgálóit, akik között feltételezhetjük a kőműveseket.

99 Az 1550. márciusáig Egerben működő Michael Kleber mester német segédei között a számadás kőfaragókat is felsorol.

100 1550-ben Joannes Maria, akit ezévben a számadás a kőfaragók mesterének nevez, 8 olasz kőfaragót is hoz magával, akik a kőművesekével azonos 6,40 Ft havi bérért dolgoznak áprilistól november végéig.

101 Az olasz kőfaragók mellett a számadásban magyar kőfaragók is szerepelnek, akik az Eger környéki falvak kőbányáiban, Cig/éden, Szö/löskén, Makiáron, Kistályán és Felnémeten dolgoznak. Közülük név szerint a felnémeti Borsos Mátét és Tooth Gergelyt, a kistállyai Tooth Andrást és Kanchws Bálintot, a nagytállyai Therek Andrást, a makiári Bak Antalt, továbbá Goog 91 „Item lapides pro faciendis portis fenestris etc feci exidere fi III" (1493, BK. 372. о.); ,,Item lapicidis, qui lapides effoderunt fl VI" (1495, BK. 411. о.); „Item Lapides ad fabricandum portas et fenestras eiusdem (ti. az új istállóhoz) feci secare et portare fl V" (1495, BK. 412. o.) 92 „Item Lapicide . . ." (1495, BK. 412. o.) 93 Lásd 11. jegyzetet. A pallér farag ki Szarvaskő várában is három kapukeretet (1495, BK. 374. o.) 94 Lásd 6. jegyzetet. 95 Lásd 13. jegyzetet, továbbá: „Item dedi uni lapicide, qui laboravit in domo, ubi habitat castellanus dedi den 75" (1503. júl. 2. fol. 150/a). 96 „Cellarium in Genges pispecky cum bolto ex lapidibus magister fuit Mathias lapicida Agriensis, cui dedi ex pacto pro laborious suis flór 32" (1503. szept. 30. fol. 156/b); „Item dedit magistro Mathye lapicide florenos viginti unum, pro quibus laborat et portavit tot lapides pro orificio magno nőve cisterne fl 21" (1503. okt. 16. után, fol. 160/b). 97 Lásd 16. jegyzetet, továbbá: ,, . . . lapicidis, qui laborarunt in turribus in sumitate . . ." (Registri 1507—8, fol. 122/a) 98 „Item dominus provisor dedit illis lapicidis qui disposuerunt lapides pro ecclesia pro ulnis centum et una cum media fl. 20 d. 30; Item . . . dedit lapicidis pro ulnis 116 cum media laboratis in lapidibus dedit fl. 21 et d. 32 (1508. dec. fol. 123/a) 99 „Ad solutiones Magistrorum lapicidarum ac eorum servitorum et collaboratorum iuxta continencias regestorum expositi sunt floreni 750 denarii 88"; ugyanitt a kőfejtőkre vonatkozólag: „Fractoribus lapidum soluti sunt floreni 16 denarii 30" (F. L. 1180. 14. es. П.) 100 „Solutio Muratorum Alemanorum . . . famuli lapicidarum et Muratorum . . ." (F. L. 1180. 13. cs. III.) 101 Lásd a 19. jegyzetet. 187