Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Détshy Mihály: Munkások és mesteek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között
A felsorolt forrásokból az építkezésekben résztvevő tizenkétfmesterség képviselőit: kőműveseket, kőfaragókat és kőfejtőket, ácsokat, továbbá asztalosokat, üvegeseket, lakatosokat, kályhásokat, festőket és szobrászokat, végül kubikusokat, téglavetőket és mészégetőket, valamint egyszerű segédmunkásokat ismerünk meg. Jelen első közlemény a kőművesekről, kőfaragókról, ácsokról és asztalosokról szóló adatokat öleli fel, a többi mesterségről egy további közleményben számolunk be. KŐMŰVESEK A várbeli építkezések dolgozói közül érthetően a legjelentősebb szerep a kőműveseké, és ezért legtöbb adatunk, akár nevüket, akár munkaviszonyaikat és bérezésüket nézzük, ezekről maradt. A Bakócz-kódexben aránylag kevés említés van kőművesekről. 1493-ban a számadások kőművest nem neveznek meg. A várban a fegyvertár és őrségszállás építésénél lapicidákat, azaz kőfaragókat sorolnak fel, akik nyilván a kőművesmunkát is végzik. 6 1494-ből nincs építési adat. 1495-ben az udvartartás állandó alkalmazottai sorában Demeter pallért találjuk, aki az év folyamán további szolgálataiért és „segélyként" salláriumán kívül 100 dénárt kap. 7 Az építkezések elszámolásaiban Maday Mátyás pallér szerepel, akinek szolgálataiért 2,50 Ft-ot fizetnek, továbbá még egy pallér mester hasonló bérrel. 8 Itt kőműveseket is említenek. 9 A várbeli istálló és kocsiszín építésénél szintén felsorolják, bár név nélkül, a pallért, aki szerződése szerint 60 Ft-ot kap, ami valószínűleg magában foglalja kőműveseinek bérét is, mert ezeket külön nem említik. 10 A székesegyház tetőzetének munkálatainál a pallér munkáját is részletezik : ő helyezi el az oromzatra a kőből faragott, nagy keresztet, a párkányokat faragott kövekkel kijavítja, és ajtót készít az udvarból a templomhoz. 11 1496-ban csak az udvartartás alkalmazottainak bérjegyzékében találjuk a pallér említését, a számadás ebben az évben nem részletezi az építkezések költségeit. 12 A modenai számadásokban sem találjuk sajnos kőművesek nevét. Az egyes tételekben csak „fabricator"-t, helyenként „lapicidá^-t írnak, bár a végzett munka nyilván kőműves feladata. 13 A kőművesek napi bére 1501-ben \2 l / 2 dénár. 14 A fizetség miatt vitákra is sor kerül, egyik javítómunkát végző lapicida nem elégszik meg a kapott összeggel, és ezért — talán további viták elkerülésére, közelebbi indoklás nélkül — további 50 dénárt fizetnek neki. 1 " Az 1506-ban tűzvész során megrongálódott székesegyház helyreállításánál is említenek kőműveseket a kőfaragók mellett. 16 fi „ . . . lapicidis dedy . . ." (BK. 372. o.) 7 Demetrio Pallér . . ." (BK. 404. és 414. o.) 8 ,,Mathie Maday pallero . . . Magistro pallér..." (BK. 411. o.) 9 „Item muratoribus fi XVI" (uo.) 10 „Item Magistro pallér... iuxta convencionem . . ." (BK. 411. o.) 11 BK. 412. o. 12 „Pallér pro suo servicio . . ." (BK. 434. és 436. o.) 13 „Item pro fabricatoribus et adiuvantibus . . ." (1501 júl. 7., hasonlóan júl. 14, 15 és 17, fol. 90/a és b); „Item dédit uni lapicide qui dealbavit stubam pistoris in castro et disposuit d 50" (1501, fol. 99/b). 14 „Item doubus fabricatoribus per trés dies laboraverunt in castro denarios triginta septem con medio quia datur uni pro uno die denarii duodecim con medio . . ." (1501. szept. 23. fol. 95/b). 15 „Item uni qui disposuit stubellas duas in castro, quia non erat contentus de prima sollutione, dedi florenum medium d 50". (1501. nov. 29. fol. 101/b). IG „Item dominus provisor dedit lapicidis et fabricatoribus qui murum in superiore parte xxlesie combustum in pluribus vicibus florenos quinque denarios sexdecim." (Registri 1507—8. fol. 120/a). 174
