Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)

néhány igen szép, festett tálat és egy szószostálat is találtunk (38. kép)}

1 Ezekről megállapítható, hogy a XVIII. század dereka táján készülhettek, így csak a XVIII. század második felében, vagy még később, a XIX. században kerülhettek az aknába, amikor az épületet mát nem palotaként használták. A palota környékén is igen sok edénytöredéket találtunk. A lábasok között vannak kétfülüek (39. kép) és nyelesek (40. kép) egyaránt.

22 Az előkerült táltöredékek díszítése igen változatos. Díszítés tekintetében egyik jellegzetes csoport a világos alapra sötét színekkel festett (vörös, barna, zöld), stilizált levél és virágminta,

53 a másik pedig a zöldes alapú,behúzott hullámvonalas minta (41. kép).

u A feltárás során sok habán edény töredéke is előkerült. A gótikus épület elpusztult K-i végénél találtunk egy kiegészíthető, lila virágokkal díszített, csavart gerezdes habán kancsót(42. kép). A legújabbkori leletek közé tartozik a madaras, pereménél sötétbarna karéjokkal díszített tál (43. kép).'

i5 KÁLYHACSEMPÉK, KÁLYHASZEMEK A most folyó ásatás leleteinek másik jelentős csoportját a kályhacsempék és kályhaszemek alkotják. Ezeknek egy része olyan kályhákhoz tartozhatott, amelyek különböző időben (XV—XVIII. század) a palota termeit, szobáit fűtötték. Ezeknek feldolgozására még csak részben került sor. Most néhány olyan darabot ismertetünk, amelyeket a régészeti kutatás szempontjából fontosnak és mások számára is hasznosnak tartunk. Különös érdeklődésre tarthat számot az a néhány griffes, zöldmázas töredék, amely a palota Ny-i oldala mellett került elő a Tömlöcbástya I. és VII. szelvényéből, a reneszánsz bejárat küszöbe (—2,35 m) feletti törmelékrétegből. Ezekkel együtt kerültek elő zöldmázas, figurális díszítésű reneszánsz kályhacsempék töredékei. A griffes töredékeket alaposan megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a

zok a budai várban feltárt, V. László idejében készített,,lovagalakos kályha" griffes :i1 A 36. képen közölt bögre anyaga sárgásfehér, belső oldalát sárga, a peremnél barna máz borítja. Magassága 14 cm, szájátmérője 11,4 cm, talpátmérője 6,7 cm. A lábas (37. kép) anyaga is sárgásfehér, belül zöld mázzal borított. Magassága 10,5 cm. szájátmérője 13 cm. Alul égésnyomok, láthatók. — A fehér tányér átmérője 22,5 cm, magassága 1,8 cm, lelt sz. : 60.61.1, a festett tányér átmérője 22,5 cm, magassága 30 cm, lelt. sz. : 60.80.3. A tál hosszúsága 29 cm, szélessége 22 cm, magassága 3 cm, lelt. sz. : 60.58.1. 32 A lábas anyaga sárgásrózsaszín, belülről zöldmázzal fedett. A gótikus épület elpusztult K-i részének feltárásakor került elő (1962. VII.). Magassága 11 cm, szájátmérője 18 cm. A felső törmelékrétegből került elö, korát a XVIII. századra tehetjük {39. kép), a palota K-i aknájában talált kétfülű lábassal együtt (40. kép). Ennek magassága 19,5 cm, szájátmérője 30,5 cm. Anyaga sárgás, belül zöldmázas. 33 A sárga alapon piros-, zöld-, barna színekkel festett felső tál a Gergely-bástya és a Szépbástya között ásott szelvényből került elő (1962. X. 28.). Magassága 8,3 cm, szájátmérője 33 cm, fenékátmérője 12 cm. A középső tál világoszöld alapon sötétzöld, barna színekkel díszített, lelőhelye a gótikus épület elpusztult K-i része (1962). Magassága 9 cm, szájátmérője 31 cm, fenékátmérője 11,5 cm. 34 Az alsó tál (42. kép) is a gótikus épület elpusztult K-i részének feltárásakor került elő (1962. VII. 18.). Díszítését a zöldes máz alatti engoberétegbe fésűvel bekarcolt hullámvonal teszi jellegzetessé. Magassága 11,5 cm, szájátmérője 41 cm, fenékátmérője 20,5 cm. A közölt tálak korát a XVII—

XVIII. századra tehetjük. A fenti tállal egy helyről került elő egy csavart,gerezdes habán kancsó (42. kép), azonos rétegből. Készítésének korát a XVIII. századra tesszük. Magassága 15 cm, szájátmérője 8,3 cm, fenékátmérője 7,5 cm. 35 A gótikus épület földszíntjének 1/5. jelzésű helyiségében találtunk egy XIX. század II. feléből származó madaras tálat. Magassága 5,2 cm, szájátmérője 21,8 cm. 132