Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története

ségében, esetleg tájékozatlanságában keresendő, hanem a hivatalos szakmai körök teljes részvétlenségében, melyek fölényeskedve dilettánsokként kezelték a lelkes egrieket, — akiknek kezdeményezése véleményünk szerint egyébként hervadhatatlan érdemeket szerzett számukra — és a múzeológia berkeiben járatlan bizottságot magára hagyták. A korszerű múzeum hiánya vonzotta Egerbe az egyik magángyüjtőt, Barcsay Amant Zoltánt, aki gyűjteményével — szándékos módon — éppen a vár egyik helyreállított, földalatti ágyútermébe költözött be. Amint a gyűjtemény vezetőjéből kitűnik,

10 az túlsúllyal hadtörténeti jellegű volt. 814 db felsorolt tárgya között fegyvereket, katonai felszerelési tárgyakat és igen sok — nemcsak helyi vonatkozású, hanem az egész ország területéről összegyűjtött — nyomtatványt találunk. Szervezetileg a gyűjtemény önálló volt, nem tartozott az ásatási bizottsághoz, megtekintése külön belépődíj mellett történt. Az évek folyamán izmosodó, gyarapodó kollekció 1940-ben ki is költözik a várból és a vár alatt álló, ún. Gallasy házban már helyileg is önálló egységként működik tovább. A háború alatt a gyűjteményt tulajdonosa felszámolja — értékesíti, majd annak maradványai a később megalakuló állami múzeumba kerülnek. A hivatalos köröknek a múzeum iránti részvétlenségére jellemző az egri városi múzeum rövid története.

11 Az 1930-as években kezdte meg a városi múzeum szervezését Dancza János: ősrégészeti, természettudományi, várostörténeti és néprajzi tárgyakat gyűjtött a tervezett múzeum számára, de ez a szervezetét tekintve egészségesen beágyazott és jó irányba induló intézmény addig sem jutott el, hogy anyagából egyetlen kiállítást rendezzen. Sorsat a második világháború pecsételte meg: helyéről az érsek-kerti kioszkba költöztették, ahol felügyelet nélkül maradt és így a háborús események idején megsemmisült. A jelenlegi múzeum irodalomtörténeti jellegű önálló részlege a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az emlékmúzeum az idegenforgalom hatására, annak igényeit követve, szinte ennek a külső erőnek a nyomására alakult. Az író 1922-ben bekövetkezett halála után az Egerbe látogató kirándulók, turisták, nyaralók felkeresték a Gárdonyi házat is és megkérték a családot, hogy megnézhessék az író dolgozószobáit. Az egri vár földalatti építményeinek élménye után természetes ez a kívánság, minthogy a várat, a vár történetének legjelentősebb eseményét Gárdonyi Géza Egri csillagok с regénye tette népszerűvé, köztudottá. Évek folyamán az idegenek látogatása mindinkább rendszeressé vált és a ház lassan emlékmúzeum jellegét vette fel. 1944. decemberében a ház a háborús cselekmények idején megrongálódott. 1950-ben a család a városi tanácsnak ajánlotta fel, majd mint köztulajdont 1952-ben helyreállították. Múzeumunkban a természettudományi gyűjtemény alapját Legányi Ferenc őslénytani gyűjtése vetette meg. Legányi Ferenc több évtizedes munkával nemzetközileg is jelentős anyagot gyűjtött össze Eger környékén, a Bükk és a Mátra — általa felfedezett — lelőhelyein. Bár gyűjteményének jórésze a Földtani Intézetbe került, belőle Egerben is tekintélyes mennyiség maradt; a paleofitológiai és paleozoológiai tárgyak száma már abban az időben is, amikor magánemberként gyűjtött, több tízezerre volt tehető. 10 Az egri vármúzeum Barcsay-gyűjteményének vezetője. Bp. 1937. 1—47 1. 11 Ld.: Dancza J: Az egri városi múzeum szervezése. Eger, 1962. Kézirat. lí