Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szabó János Győző: A honfoglaláskori lemezes korongok viselete
őket. Ilyenek a női fejrevaló csuklya-formái sajátos trapéz kötésű hímzéssel a szegélyen és „néhány díszítés, különösen koraiból". 55 — Sajnos Sz. A. Tokarjev nem fejti ki, hogy a „néhány díszítés" alatt mire céloz, a koralldísz valószínűleg nyakláncot jelent. A korongokról nem tudjuk meg, hogy idegen elemek-e vagy sem a baskír öltözék ékszerei között. De a mi szempontunkból az a lényeges, hogy párosan viselték a mellközép felett;ugyanakkor acsuklyáról két oldalt lecsüngve kisebb díszeket alkalmaztak. A korongok viseletéről rajzolt képünk hiányos lenne, ha figyelmünk nem terjedne ki a lemezekkel szorosabb összefüggésben talált leletekre. A tiszaberceli és a derecskeP korongok hátán varrott bőrmaradványokat találtak,amelyre alulról vászon tapadt. Az ékszert tehát bőrruha (mellény) felett viselték. Az aldebrői 13. sírban a lemezes korong alatt vászonfoszlányt találtunk, de az öntött korongok alján varrott bőrdarabkák kerültek elő, amelyekhez alulról vászon tapadt. Tehát az ing fölé itt is bőrruhát húztak, de lehetséges, hogy a mellközépnél nem ért össze. A kiszombori korong erősítő lemezének a hátán vászonmaradványt találtak, bőrről nem történt feljegyzés. Ez a vászoning feletti közvetlen ráfekvést jelentheti, talán a bőrmellény kivágása között díszlett. A Dormánd-hanyipusztai 1. sír felső korongja alatt ezüstből öntött téglalap alakú veret volt, és összesen 8 darab került ebből a fajtából elő. Mindegyik hátán két fül, amelyeken sodrott zsineg haladt át úgy, hogy a füleken csomót képeztek. Néhány példánynál a zsineg és a hátsó oldal között vászon tapadt meg." Nem kétséges, hogy e zsineggel a vászoningre felvarrták. Azonban az ingvereteknek ilyen felfűzése azt sejteti, hogy az ingnyakra varrott fémes díszítés előzménye fémes nyakfüzér lehetett. Látni fogjuk, hogy viseleti szerepük szinte semmiben sem különbözik a tulajdonképpeni nyakfűzérek bizonyos fajtájától. Ciprea (kauri) kagylóból fűzött nyakláncok, — rendszerint pasztagyöngyökkcl tarkítva, — fémes nyakdíszekkel együtt, egy sírban eddig nem kerültek elő. A kagylós füzér is az ingnyak díszes lezárását jelentette, — a fémes cifrázat helyett. Kagylós füzér előfordult nem egyszer lemezes korong vagy áttört mustrájú kerek csüngők társaságában, rozetakkal és más szép ékszerekkel tündöklő sírban (jó példa erre az aldebrői 13. sír), másszóval gazdagon felékszerezett nő testén. Tehát nem nevezhetjük az ezüstös vagy aranyazott nyakdíszek szegényes pótlékának. E jelenség mögött 5. ábra. Baskír nő viselete (.Sz. A. Tokarjev nyomán) 55 Uo. 66 Csallány D., i. m. 302. 57 Ezt a felerősítési módot először Kada Elek figyelte meg (Arch. Ért. 32 (1912) 328.). — Később Csallány Gábor (FA 3—4(1941) 183.). — László Gyula teremtett világosságot először az ing nyaki szegélye díszítésének kérdésében (i. m. (AH) 24.). 8 Az Egri Múzeum Évkönyve 113
