Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

kezetén. Ennek nyomai a belső oldalon a pregnáns árkok és bordák, valamint a "köldök" (omfalosz). Utóbbi arra vet fényt, hogy az edényt egyetlen agyagtömbből, gyakorlott kézzel húzták föl. A külső felület tapintásra érdes. Színe barnásszürke ill. szürkésbarna. Az enyhén domború aljrészhez kapcsolódó, ívelődő oldalfal fölső részén még megvan a váll zónájába való átmenet, a profil törése, ami azt jelzi, hogy a bögre/csésze kettős kónikus volt. A kis alkalmatosság rekonstruálható FA: kb. 5 cm. HA: max. 10 cm. M: 7x3 cm. V: 0,3-0,8 cm. (47. kép 1) 37. Fazéktöredék, aljdarab. Anyaga kevesebb kaviccsal soványított. Koron­golt, ennek filigrán nyomai kitűnően megfigyelhetők a belső felületen. Feneke egyenes, levágott, az oldalcsonk enyhén facettait benyomást keltő. Színe szürkés­barna. A törésfelületnél belül van egy széles, sötétes réteg, amit kétoldalt igen keskeny világos csík vesz közre. Az edény rekonstruálható FA: 6-7 cm között. M: 7-7,5x2 cm. V: 0,4-1,1 cm. (47. kép 2) B. Pecsételt és besimított ékítésű díszkerámia Kengyel környéki keleti ger­mán településekről - 1988-1991. (48. kép) 1. Lelőhely: 1983-1984. évi 4. számú kora-népvándorláskori település (Gyep­mester-telep). Bögre töredéke, közepes falvastagságú oldalrésze a váll zónájából. Finom, gondosan megtisztított, kövér agyagból korongolt. Ennek nyomai a hátoldal sekély bordái és/ül. barázdái. Az edény a fazekaskemencében kívül világosabb ár­nyalatú barnára, belül szürkére égett ki - a törés is ennek megfelelő. A felület fénylőre polírozott. Pecsételt díszítése kétféle mintából tevődik össze. Fölül függő­leges, sorban elhelyezett hosszúkás, pálcaszerü bepecsételések vannak. Mezejük egy függőleges és két-két vízszintes bordával tagolt, melyek felül és alul találhatók. Szélességük 0,3 cm, hosszúságuk úgy 2 cm körülire tehető. A pecsétlőeszköz alsó végét mélyebben nyomták be az anyagba. A másik, kopottabb minta csúcsára állí­tott rombusz, amely hálósán három-három gerincecskével tagolt. A méret 1x0,7 cm. A benyomkodások alig-alig láthatók a belső oldaon. M: 3,7x3,2 cm. V: 0,4-0,6 cm. (48. kép 1) 2. Lelőhely: 1983-1984. évi 8. számú kora-népvándorláskori telep. Bögre da­rabja, vékonyfalú nyak- és vállrésze. A nyersanyagot, melyből készült, a korai Meroving-kori kézműves gondosan megtisztította a szennyeződésektől. Lábbal haj­tott korongszerkezeten lett fölhúzva. A finom, filigrán barázdák pregnánsak. Színe középszürke, belül barnásabb árnyalatú. A felületen, ahol a nyak és a váll találko­zásánál enyhe törés van, árkocska és borda fut körbe. Ezalatt fényezés nyomai vehetők ki. Az edény díszítése besimításból és pecsételésből állott. A nyersen ha­gyott nyakrészen függőleges, "sikált" sávok helyezkednek el (0,3-0,4 cm szélessé­gűek) és az ékítéshez aligha tartozó behúzás. A borda alatt mozaikszerűen fölvitt, sarokra állított rombuszokból összetevődő sorok futottak. A kopott, elmosódó min­ta díszítése kb. tíz bordából álló rozetta. Mérete 1x0,8 cm. A hátoldalon megfigyel­hetők a szokásos kidudorodások. M: 3,5x2,8 cm. V: 0,3-0,4 cm. (48. kép 2) 3. Lelőhely: 1983-1984. évi 8. számú kora-népvándorláskori település. Jól, gondosan ülepített (?) nyersanyagból fazekaskorongon készült. A belső felület meg­lehetősen egyenetlen, a külső polírozott, ami azonban részben elkopott. A cserép felső részén pecsételt minta töredéke, csonkja látható, mely az edény díszített sávjának alját jelzi. Csúcsára állított, három-három bordácskával tagolt mezejű

Next

/
Thumbnails
Contents