Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

Egy cca. 30-40 méter hosszú területen úgy három-négy objektum nyoma mutatkozott, melyeknek mérete pontosabban nem volt meghatározható. Leginkább a Körös kultúra korára (esetleg az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának időszakára) tehető edénytöredékeket, valamint nehezékeket, köveket, paticsot, állatcsontot, kagylót gyűjtöttem ill. konstatáltam. A Gyepmester-telep felé eső tereprészen ilyen korú leletek nemigen jelentkeztek. Késő bronzkori ill. korai vaskori emlékek szórványosan-átlagosan az egész lelőhelyen voltak, a partéltől talán kissé bentebb. A díszített cserepek alapján valószínűleg a Gáva kultúra időszakában létezett itt település. Késő vaskori leleteket a terepbejárás alkalmával nem találtam. A 3-5. századi kerámia az egész lelőhelyen egyenletesen szóródott, átlagos sűrűségben, gyakorisággal. Árpád-kori leletek, főként cserépbográcsok ugyancsak mindenütt előfordullak a lelőhelyen. A szántóföldön elég sok őrlőkő (malomkő) és salak/vassalak hevert. A lelőhely északi részén, a fazekasműhelytől (A objektum) a Gyepmester-telepig terjedő terepszakaszon néhány korai Meroving-kori jelenséget is rögzítettem. Ezek hozzávetőlegesen egyvonalban helyezkedtek el a közút és a partéi között. A fazekaskemencétől keletre egy kb. 3 méter átmérőjű, enyhén hamus flekket észleltem, benne pecsételt edénytöredékkel és egyéb teleplelettel. A többi gepida objektumnyom már nem volt ennyire pregnáns. A H objektum betoltődésének elbontásánál, főként a ház északi és déli oldalfala közelében, de másutt is, igen intenzív égésnyomokat figyeltem meg. A világos barnáspirosra színeződött, könnyen omló, nagyobb darabokban összefüggő - keményebb rögöket is tartalmazó - omladék kb. 50 cm szélességben és 30-40 cm magasságban jelentkezett. Ez tulajdonképpen csak részben volt tekinthető paticsnak abban a formában és értelemben, ahogyan ezt a régészeti irodalom használja -, de talán nem járunk messze a valóságtól, ha közvetlenül az épülettel, annak szerkezetével, falazatával hozzuk kapcsolatba. Eme elképzelést látszott alátámasztani az a tény, hogy az égett föld/agyag az oldalak mentén koncentrálódott. Az épített, fölmenő falakra közelebbi információk nem állnak rendelkezésünkre, tehát a népi építkezésből ismert bármely konstrukció szóba jöhet. A föntebb leírt omladékréteghez hasonlóan ugyancsak a ház szélei mentén észlelt faszén-maradványoknál, azok magyarázatánál elvileg az alábbi lehetőségek kínálkoznak: a./ - tetőszerkezet, - bJ - falazat, c./ - padlóburkolat, d./ - szövőszék, e./ - hulladék. A lakóépítmény nyugati oldala mentén, középen előkerült egy cca. 30 cm átmérőjű oszlophely. Töltelékföldje foltban agyag- és humuszszemcsés kevert föld volt. Ezen a helyen adom a második ásónyomból és a padlóról gyűjtött, rögzített leletek listáját (a 29. kép tartozik ide). 1 - nagytestű állat csontjai, 2 - barna, szemcsés, karcolt díszű fazék peremrésze és további darabjai (erősen hamus, faszenes foltban), 3 - két darab szövőszék-nehezék, egymás mellett a padlón (az egyik ép, pirosra égett, a másik töredékes), 4 - faszén kupac, lécszerű maradvány?, 5 két kúpos, töredékes nehezék, 6 - nagyobb, durva edény alja, 7 - nagy szövőszéknehezék csomó, 8 - 30-50 cm hosszan viszonylag több edénytöredék, 9 - szürke, soványított anyagú, barázdált fazék peremdarabja, 10 - a szövőszék-nehezékek