Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

cióban is észleltem. Itt, a padlótól 5-10 cm magasságban kisebb, max. 30-40 cm-es területen, egykupacban több edénytöredék is volt. Besimított és pecsételt díszítésű bögrék kisebb-nagyobb részeit, valamint szürke, érdes, fésült díszű fazékdarabokat csomagoltam, s orsógombot is. Emellett salak is előfordult. Egyéb leleteken kívül a munkagödör déli oldalán elhelyezkedő mélyedésben hosszú, rúdszerű vas tárgy két darabját leltük. Kibontottuk a keleti sütőkemencét, mely összességében elég jó állapotban maradt ránk. Határozottan meg leheteti figyelni, hogy a vöröses-szürkés sütőfelület kétrétegű, tehát egy alkalommal megújított. A két, úgy 2 cm vastag szint közül a fölső volt a keményebb, repedezett - nyilván ezt használták hosszabb ideig. A humuszosabb, beomlott kemence-boltozat darabokkal teli betöltődésben két cserepet találtam. Ezek után továbbra is problémának számított az objektum kora. Itt jegyezzük meg, hogy a baghy-homoki 6. századi fazekaskemence egyik pompás analógiája az a műhely, amelyet egy 4. századi (Marosszentanna-Csernyahov kultúra) telepen - Crángasi -, Bukarest város területén tártak föl még az 1950es években. (6. kép - a citátumot is ld. ott) 1990. szeptember 28. I. kutatóárok A objektum Miután az előző napon föltártuk a keleti kemencét, elvégeztük az északon található bontását. Töltelékföldje humuszosabb volt, benne a tüzelőberendezés oldalfalából és tetejéből való, vörösre égett tapasztás darabokkal. A platni erősebb/hevesebb égésre utalóan inkább szürkésre, drapposra színeződött, mint pirosra, s föl is töredezett. Helyenként római császárkori cserepek tűntek elő, ami azt sejtette, hogy alul kerámiaréteg lesz. Az oldalfal élénk vörösre színeződött. Az objektum betöltődésében őskori és 3-5. századi edénytöredékek és állatcsont volt. Fontos megjegyezni, hogy a kemence hosszabb tüzelőnyílásában, a fazekasműhely munkagödrétől úgy 30-40 cm-re, néhány kora népvándorlás kori, gepida kerámia is napfényre jutott. A keleti sütőkemence hányójából késő római kori edény oldalából/aljából faragott korongot gyűjtöttünk. Másutt végzett munkát követően visszatértünk a baghy-homoki A objektumhoz, s folytattuk a munkagödör bontását, tisztítását, hogy előkészítsük dokumentálását. A fazekaskemence és az északi sütőkemence között, közel az oldalfalhoz kisebb, úgy 30x20 cm nagyságú tüzelésnyom/tűzhely került elő. Az is most tűnt ki, hogy az égető objektum előtti mélyedés alja kemény, letaposott, töredezett, feketés (nyilván a faszénréteg színezte). A külső járószintnél újabb? vassalak darabot leltünk. A kézművesműhelytől délre, 10-15 m-en belül, gondosabb megfigyelés nyomán világosabban rajzolódott ki az a két hamus folt, amelyet már korábban is konstatáltam. Ezek egyvonalban, 4-6 m-re feküdtek egymástól. A jelenségeket a felszíni leletek továbbra is határozottan a korai Meroving-korra datálták. 1990. október 4. I. kutatóárok A objektum Terepbejárás