Bakó Ferenc: Kézművesség egy alföldi faluban (Tiszai téka 3. Eger, 1992)

Kőkutak&t tudok, mást nem. Itt az altalaj homok, nem lehet csak koból vagy téglából csinálni. Éppen most bontottam egy kutat két hete, kiástak egy rettentő nagy gödröt és körülrakták téglával. Most csak olyan szűk kutat ásunk, hogy a tégla csak lecsúszik és a lécnek, ami mellette áll, csak 1 cm mozgása van. Víznek mindenütt lenni kell. Ahol partosabb a talaj, mélyebb kút kell. A kösségházától feljebb van az a partos rész, ott már munkadíjat kell számítani, mert két-három nappal tovább tart az ásás. A gazda választja ki, hogy hová kell a kút, hogy milyen méretet akar. Két méteres belvilágú, amennyi a jószágnak kellett. Megkérdezi a mester, hogy milyen méretet akar, a mester oszt aho alkalmazkodik. Én alkalmazok két munkást is, milyen sürgős a munka? Mert egy ember lehet benne a fenéken, a másik ember a kút szájátul dobálja el a követ, kapával. Mikor a vizet elértük, angol-kapával dolgozunk. Azelőtt belement az ember, oszt lubickolt. 1929 óta van ez nekem. Olaszországban tanultam, ott dolgoztam kútásásnál. Egyszer Őrsön árvereztek, túl a Dunárul került ide az a gazdálkodó, hát ott van ez a kútszerszám, mondom jó lesz nekem, megvettem. Persze módosítottam rajta. Az ágas és a gém is a kútmester dolga. FaragóbaltávaA faragja ki. Régebben nagyon nehéz volt a kútásás. Minden kútmester 50—60 éves korában elpusztult. Mikor én kezdtem, még nem volt angol-kapa. Télben is csináltuk. Én nem szoktam, hogy bepálinkázok, oszt nem fázok, de azért be kellett menni a hideg vízbe. Veszélyes munka, mert az ember nem tudja, hogy a lánc mikor szakad el. Egy dézsa, vagyis egy mázsa tégla van a láncon, ugyanazon a láncon, amin a kapa működik. Adatközlő : Teleki Sándor kútmester 54 éves. 3. A régebbi időben komrát nem használtak. Az utakon kivel, ott is voltak vermek. Ház véginél, ólak háta megett, mindenütt voltak vermek. Mikor a búza kifogyott belőle, száraz szalmát tettek bele és kiégették a vermet. Adatközlő: Nemes Béla, sz. : 1876. 4. Régebben (a gömbveremnek) az oldalát is, meg az alját is téglával rakták ki, amikor búzát tartottak benne. Most krumplinak nem kell. Gabonának, zabnak, mielőtt beleöntötték, parasztoknál is kifüstölték. Volt úgy, hogy készakarva benne hagyták, kicsíráztatták, oszt pálinkát főztek belőle. A vermet régen az utcán, a kapu elé ásták, hogy ne legyen útban az udvaron. Most az udvaron ássák, félre helyen, ahol nem jár a kocsi. Ami esírás volt a fenekin, meg az oldalán, pálinkának szánták. Nyolcvan eve nem ásnak már az utcán, csak arra emlékeznek, ami gyerek korunkban már kész volt. Az uradalomban úgy volt, hogy mikor beletették a búzát vagy zabot, előbb kifüstölték. Jó épület az, répát, krumplit beletenni! Meg jó kis tető van hozzá. Jobb abban tartani a krumplit, mint a sírgödörben (sírverem). Amit leásnak egy méter mélységre, azt úgy hívják, hogy nyak. Ha készen van, körülrakják téglával vagy vályoggal, hogy a föld ne omoljon be. Egy-két sor tégla a föld színitől, hogy a víz ne folyjon be. Megtapasztani, meg bemeszelni, akinek módjában van.