Bakó Ferenc: Kézművesség egy alföldi faluban (Tiszai téka 3. Eger, 1992)

Téglaégető írásos adat van arra, hogy a XIX. század 30-as éveiben téglaégető működött a községben. Az anyakönyv Stuputzi Ferenc téglavetőről ír, aki neve után feltehetően más vidékről került ide. A hagyomány szerint 1904—1905 táján, majd az 1930-as évek elején is volt téglaégető a mai vályogvető gödrök mellett. Az egyik kezdeményezésnek egy nagygazda, a másiknak egy birtokos volt az anyagi támogatója. Ma az építkezésekhez Vagy a kútásáshoz felhasználandó téglát Kunmadarasról és Tiszafüredről szerzik be. Adattár: Gyerek koromban emlékszek, hogy égettek ott, a Gödrökben téglát, Szabó Dani bácsi és a fia, G. Szabó László, ő volt akkor a bíró. Utólagosan, az 1930-as években Hering is égetett. Huppájer (később) Hőlaki Béla volt ennek a mestere, ez még él is, tanyán lakik. Kemencéket építettek, két oldalról fűtötték, kívelrül be volt tapasztva törekes sárral. Szalmával fűtötték. Adatközlő: Emődi Sándor, sz. : 1902. Kemencemester A kemence rakását nem érti minden házépítő. Ebben az esetben, ha készen van a házzal, a kemence elkészítését a kemencemesternek adja át. Nemcsak az új házban szükséges azonban kemencét rakni. Ha nem kezelik kellőképpen, 8—10 év alatt kiég a kemence és munkát kap a kemencemester. A mesterség múltjáról semmi írásos emlék nem maradt ránk, de hogy régi mesterség, az biztosra vehető. Kemencét nem tud mindenki rakni, gyakorlat és technikai ismeretek szükségesek hozzá. A múlt század kemencetípusa ezen a tájon a sárkemence lehetett. Az ilyen, vesszővázra sárral tapasztott kemencék kb. 1925 óta kivesztek a használatból. Helyüket nagyobb mértékben a vályogkemence, kisebb mértékben a már korábban is, de csak módosabbaknál használt téglakemence foglalta el. 1925 óta sárral betapasztott cserépkemencéket is készítenek. 1945-ben valaki orosz fogságból hazatérve négyszegletes, vályogból rakott kemenceformát honosított meg. Olcsósága és jó kifütése miatt használata erősen terjedőben van. A kemencemester rendszerint maga dolgozik, rendkívül egyszerű, otthon előállítható vagy a földműves munkában is használatos szerszámokkal. Ha kész a munkával, köteles a kemencét kipróbálni : jelenlétében a háziasszony pogácsát süt benne. A pogácsát közösen fogyasztják el és ha nem sikerült a kemence, a mester kénytelen a hibán segíteni. A híresebb kemencemestert a környékbeli falvakba is elhívják, ott azonban többet kér a munkáért, mint odahaza. Tapasztáshoz való földet is Igarról szoktak vinni. 1949-ben Tiszaigaron 15 kemencemester volt, legnagyobb részük azonban az 1945-ös földreform eredményeként felhagyott a munkával. Ennélfogva mint más ilyen, engedélyhez nem kötött ipar esetében, a kemencemesterség is a cigányok kezére jutott. Adattár Először kell (a szobai kemencének) az alapjának a vályog. A kemence nagyságától függ, 70 vagy 100 darab. Ennek a beépítéséhez szükséges sármalter: föld és víz. Kicirkalmazzuk az alapot: vesszük a kemence szája közepit, attól jobbra és balra kicirkalmazzuk zsinórra. A kemence szájának a közepit