Endes Mihály- Harea Ákos: A Heves - Borsodi-síkság gerincesfaunája (Tiszai téka 2. Eger, 1987)

Nagy változást jelent a Kiskörei-víztározó kialakítása is. A hatalmas vízfelület, a vízi vegetáció és a körülzárt erdők erős vonzást gyakorolnak az állatvilágra, főként a fészkelő madarakra. A gémek, ludak és récék csak csekély számban költenek a Heves—Borsodi-síkságon, ám soha nem látott mennyiségben jelennek meg ugyanezek a fajok a mocsarakban, laposokban, mint táplálkozók. De hasonló jelenséget a többi gerinces osztály esetében is megfigyeltünk. A táj egyik érdekes állattani vonatkozása a nagyobb patakok halfaunájának összetétele. Manapság azonban vizeik szennyezettség! foka már olyan méreteket öltött, hogy az oxigéndús, friss víz hiányában csak maradékait találjuk. Az egyes állatfajok területi eloszlásában döntő szerepet játszik — még egy földrajzi kistáj esetében is — a környezeti feltételekkel szemben támasztott igény. Ennek megállapítása azért fontos, mert elterjedési problémák megoldásánál az élettelen és élő környezet számos faktorát (domborzat, vízviszonyok, talaj, növénytakaró, mikroklíma) kell figyelembe venni. Ez pedig egyszerre érinthet ökológiai, cönológiai, sőt taxonómiai vonatkozásokat is. Terepmunkánk során a gerincesfauna tanulmányozásában a direkt megfigyelések játszották a legfőbb szerepet. Nagyobb jelentőségű esetekben, ha pl. hosszabb időtartamú megfigyelés látszott szükségesnek, a lessátor használatára is sor került. Munkamódszereink közé tartozott a bag oly táplálékvizsgálat, amelynek során a bagolyköpetek elemzése révén a helyi kisemlősfaunára vonatkozóan jutottunk értékes adatokhoz. így 70 lelőhelyről szereztünk anyagot, amelynek feldolgozása során 5357 állatpéldányt sikerült meghatároznunk. Emellett élvefogó-csapdák segítségével is érdekes fajok kerültek elő, főként a rágcsálók, rovarevők és denevérek közül. A befogott állatokat a faj meghatározást követően minden esetben sértetlenül engedtük szabadon, s ugyanez vonatkozik az aprószemű hálókkal kifogott halakra is. Kutatómonkánk részét képezte a fényképfelvételek készítése, részben fekete-fehér negatív filmre (ebből az anyagból készült e kiadvány képanyaga is), részben pedig színes diapozitívre, amely a továbbiakban todományos és ismeretterjesztő előadások, kiállítások és cikkek illusztrálására egyaránt alkalmas lehet. A gerincesfauna az ökológiai viszonyok tükrében Kutatómunkánk során számos, egymástól igen különböző arculatú és eltérő feltételeket nyújtó élőhellyel találkoztunk — ilyenek pl. a tavak, patakok, erdők, rétek stb. — ám ezek élővilágának mindenre kiterjedő megismerése, kapcsolatainak felderítése erőnket meghaladta volna. Ehhez részletes talajtani, mikroklimatológiai, botanikai, rovortani stb. elemzések szükségesek, azaz csak gerinces fajaik révén nem tárhatók fel kellő mélységben. Gerinces szinten is nem egy nyitott kérdéssel találtuk szembe magunkat. így példának okáért figyelembe kell vennünk, hogy a tanulmányozott tájban ma már alig találunk olyan területeket, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben ne viselnék magukon az ember keze nyomát. A nagyrészt még eredeti viszonyokat felmutató környezeti rendszereket természetközelinek nevezhetjük, és megállapíthatjuk róluk, hogy aránylag stabilak, önszabályozásra még képesek. Velük szemben állnak az agrár-