Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

„1. §. A Tiszavölgyön vízszabályozási célokra alakult társulatok egy társulatba olvadnak össze, melynek neve: „Tiszavölgyi Társulat"; ez ezentúl egy és oszthatatlan. 2. §. A társulat célja a Tiszavölgyet akkép szabályozni, hogy folyóinak káros kiöntései a lehetőségig megszüntessenek, mocsarai kiszáríttassanak; sőt vizei mindennemű hasznosítás által a mezőgazdaság és mennyiben a közállomány által továbbra is gyámolítatnék, a kereskedés főeszközévé váljanak."

163 A Tiszavölgyi Társulat 1846. augusztus 3-án a II. nagygyűlést hasonlóan Széshcnyi elnöklete alatt Debrecenben tartotta, ahol. — amiként jelentette Heves és Külső-Szolnok megyének. — „a nagygyűlés közakarattal hozott végzése szerint a szabályozási munkát lehetőleg még ezév folytán több pontnál megkezdeni óhajiván, miután ő császári királyi felségnek e nemzeti ügy iránt tettleg tanúsított pártfogása következtében immár bizonyos mennyiségű pénzösszeg e célra kész álland.. ." Arra kérte Széchenyi Heves és Külső-Szolnok vármegyéket, „hogyha és amennyiben, — mint az idő és körülmények hozandják magukkal, — még ezév folytán azon vízszerkezeti osztályban is, melynek körében részint] a nemes vármegye viszonyai is érdekelve foglalvák, a tekintetes Karok és Rendek annak idejében általam azonnal hírül adandó szabályzati munka megkezdethessék, az esetre már most kellőleg intézkedni méltóztassanak, miként a megye kebeléből a Társulat bér s nyomába következendő kielégítés mellett minél nagyobb gyalog- és szekeres munkára számot tarthasson ..." „Hivatalos levél" ment a megyei szolgabíráknak, hogy azt „kozönségesítvén", (azaz közhírré tétetvén.) Hívják fel a falusi lakosság figyelmét ,,a kereset újabb ágára s őket abbani részvételekre hathatósan buzdítsák ..."

106 Széchenyi buzdító szavai megtették Heves és Külső-Szolnok megyében is a kívánatos hatást. Kezdetét vette a Közép-Tisza szabályozása, azaz a folyam szeszélyes kanyarainak átvágása és a töltésépítés: 1847-ben: nagykörűi felső átvágás, 73. számú fokorui átvágás, 76. számú 1853- ban: jenői átvágás, 78. számú 1854- ben: kőtelki felső átvágás, 72x. számú 1856- ban: nagykörűi alsó átvágás, 74. számú szolnok-tenyői átvágás, 771 számú alpár-tiszaugi átvágások, 80, 81. számú 1857- ben: szolnok-alcsi átvágás, 111- számú 1858- ban: burai átvágás, 71. számú kőtelki alsó átvágás, 12-2. számú 1863-ban: dinnyésháii átvágás, 70. számú 105. A Tiszavölgy könyve. Pest. 1847. B. jelzésű melléklet, — KÁROLYI — NEMES, II. 1975. 14. 166. HmL. IV-ld. 4. rsz. Nr. 247.