Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

Tisza folyam szabályozására forditá figyelmét, szívre hatóan festé azon szomorú állapotokat, miszerint a Tisza folyam korlátlan kiáradása által millió holdakra terjedő földtér tétetik haszonvehetetlenné, s mely vidéknek a végelpusztulásától leendő megmentését nem félszeg, hanem csak gyökeres orvoslás által reméli eszközöklhetőnek, s bár a célba vett szabályozás által nyerendő haszon a munka költségeit sokszorosan felülmúlandja, mindamellett ezen terv kivitele oly sok akadályok által leend nehezítve, hogy annak sikere, a lehetetlennel majdnem tőszomszédságban vagyon és ezen akadályokban csak elszánt céltudatos akarat, férfiúi egyetértés, és kitűrés győzheti le. Három főszempontra oszlik Őnagysága nézete szerint az egész. 1. A technikai rész egy minta szerint készült, s egymással minden részletében tökéletes öszvehangzó terv az egész szabályozásról. 2. A tervnek végrehajtása, mely két pontra nézve szükséges, hogy az egész tervben egység uralkodjék, tehát egy tervező s a tervnek ugyanaz által végrehajtása szükséges. 3. Egyetértés által a közcélra irányzott pénz, munka s értelmi tehetség. A pénz előállítására négy forrást ért: l-ő a kormány. 2-ik a megmentendő föld birtokosai, kik mint a haszonban, úgy a költségekben is leginkább részesülni kötelesek. 3-ik az ország maga. mely kötelesség elismerését mutatják a legközelebbi országgyűlés működései. 4-ik szükséges a földnek becsét emelni, mert ha egyszer a szabályozás fővonásaiban megtörtént, azzal még minden bevégezve nincs, s a sok gátokat lankadás nélkül fenntartani kelletik, s evégre egy politikai szellem kifejtése és az ősiségi törvények módosítása szükséges. Az egyetértés megkívántató lelkület Őnagyméltósága legbiztosabban véli feltalálhatónak oly társulatokban, melyek nem csupán megyeileg, de a folyam constellatióhoz alkalmaztatva a legközelebb s a leginkább érdeklettekbűi alakulnak, mely társulatok, nehogy a szétágazó irányban, de sőt inkább a közcélra egybehangzólag működhessenek, szükséges leend, hogy Nagyméltósága által kitűzendő határnapra teljes hatalmi bizottaikat Pest városa kebelébe küldenék, kik Őnagysága elnöklete alatt öszveülvén, a legcélszerűbb tervezetükrűl. s ezeknek sikeres végrehajtása felett értekezvén, ezeknek meg állapítása után a tettleges működést a jövő év (azaz 1846. — S. I.) tavaszán már kezdeni lehessen. . ." E gyűlésen felolvasták a Sátoraljaújhelyben, Vásárosnaményben és Tiszadobon tartott „tanácskozások" jegyzőkönyveit is. — Békés megye küldötte pedig kifejtette, hogy a Tisza-szabályozást a beleömlő folyók szabályozásával össze kell kötni. Széchenyi István gróf kijelentette: ,, . .. a Tiszával öszvefüggésben lévő egyéb folyók is tárgyai lesznek a szabályozásnak. . Almássy Pál Heves és Külső-Szolnok vármegyék első alispánja az 1845. december 18-án tartott közgyűlésen terjesztette be a Szolnokon felvett jegyzőkönyvet, és számolt be a gyűlésről. December 3-án maga Széchenyi fordul levéllel a kettős vármegyéhez: ,, . . . Legközelebb múlt szeptember és október hónapok folytán a Tisza-vidéken e folyam veszélyes árjának meggátlása iránt tartott több hely-, rendbeli 1(32. HmL. IV-l/d- 4. rsz. Nr. 274.