Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

A tiszafüredi közbirtokosság fellépésére az adta méltán az okot, hogy a helyi kezdeményezésből önerőből határozták el a határukban lévő un. hordói kanyar átvágását. Amikor 1846-ban gróf Széchenyi István és kísérete másodszor beutazta a Tiszát, s Polgárról „Tiszafüredre ment, ahol összegyűjtve az ottani közbirtokosságot az általuk halárukon sürgetett átmetszést a hely színén megtekintvén, miután a társulati szabályok egész készséggel elfogadtattak, s az átmetszési terv a helyszínen is helyeseltetett, a tiszafüredi közbirtokosságnak az általa kivánt csekély pénzsegély (2500 Ft) a központi választmány által azonnal megadatott . . . "

ir

'

: A későbbiekben pedig ugyanitt arról értesülünk: „...Tiszafüred kiásott csatornát 415 folyó Ölben, hol az ifjú Tisza már foly is."

m A Tisza éles hajtűkanyarulata Tiszafüred mellett a Lietzner—Sándor-féle térkép szerint. Pontozott vonallal jelezzük a folyam szabályozott medrét. A tiszafürediek élénk emlékezetükben megőrizték úttörő tettüket, s arról így emlékeztek meg képviselőtestületük 1880. június 3-i közgyűlésén, a jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint: „ . . . a hordói átvágás, melyet a tiszafüredi közbirtokosság még a Tiszaszabályozás előtt maga csináltatott avvégből, hogy ezáltal a tiszafüredi partok szaggatását megakadályozza a Tisza folyó kiegyenesítése által, s melyet később 157. A Tiszavölgy könyve. Pest. 1847. A. melléklet. 158. KÁROLYI — NEMES, II. 1975. 21.