Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

E táblázat utolján található „Jegyzet" négy adatot sorolt fel: „1. A szinmérési főpontok számai az általános tiszai szinmérési jegyzőkönyv szerint tartattak meg. 2. A római számmal jelelt szinmérési főpontok állandó épületeken, az arab számmal jeleltek pedig változható tárgyakon határoztattak. 3. A Heves megye Tisza vízsodrán mért hossza = 175,043 folyó öl. (Ez 331.88 km-nek felel meg, S. I.) 4. A Tisza esete Ts. (Tekintetes. S. I.) Heves megye felső határvonalától az alsóig számítva teszen ------ 23' 4' ' 8' ' '." (Ez 7.375 m-nek felel meg, ami km-ként 2,2 cm-t jelent. S. I.) Ez a Tisza-térkép természetszerűen a korszerűbb geodéziai munka folytán pontosabb képet nyújt az ábrázolt térségről, s a térkép célját tekintve magától értetődően sokkal gazdagabb adatokat, adatsorokat szolgáltat a terület gazdaságföldrajzáról, mint a 60—70 esztendővel korábban felvett Lietzner — Sándor-féle térkép. Lietzner és Sándor munkája elsősorban a Közép-Tisza hajózási céljait volt hivatva szolgálni, s ennélfogva elsősorban a folyam medrére, a víz sodrástengelyére, a holtágakra, a part állapotára, nem utolsó sorban a fokokra, a hajóvontató utakra helyezte a fősúlyt. A kitűzött cél érdekében a felmérés nem terjedt ki a Közép-Tisza teljes árterületének határáig, bár tekintélyes térséget ölel fel. Ezzel szemben a Lányi-féle Tisza-térkép a nagy folyamnak az adott időben ténylegesen teljes árhaiáráig ábrázolja a területet. Mivel ez a térkép a folyó szabályozási terve elkészítésének alapjául szolgált, ezért egyes szelvényei nincsenek figyelemmel a sodrástengelyre, a mederben található aprócska szigetekre s a partok állapotára. Lietzner mappáján lelkiismeretes gondossággal feltüntetett fokok gazdag sorát is hasztalan keressük itt. A térkép rendkívül gazdag gazdaságföldrajzi adataira kifejezően utal a felsorolt 28 jelkulcs is. Az érdeklődő kutató tehát e térképről részletes és hiteles képet kap a hatalmas kiterjedésű térségnek nem csupán történeti vízrajzáról, de kivált másünnen fel nem deríthető részletességgel sajátos gazdaságföldrajzáról is. Pontos tájékoztatást nyújtanak a térkép szelvényei az 1840-es évedben művelés alá vont területek sajátos felhasználásáról is. például a kertekről, gyümölcsfákról, szőlőkről, szérűskertekről, stb. Nemcsak az egyes települések belterületi utcahálózata ismerhető meg, de a majorságok is. A városok és falvak határvonala mellett még a pusztáké is fel van tüntetve. Ez utóbbi révén régen elpusztult falvak területe, illetve kiterjedése válik e térképről megismerhetővé. • Lányi Sámuel Közép-Tisza-térképe Heves és Külső-Szolnok folyammelléki területének földrajzi neveiről is rendkívül bőséges adatokkal szolgál. Igen becses részlete e térképnek a Vásárhelyi Pál által ekkor már megtervezett tiszai átvágások jelölése, sorszámozásuk feltüntetésével. A Heves és m