Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

1841-ben elérte hivatali beosztásában a legmagasabb tisztét, amit az osztrák szellemű közigazgatásban magyar mérnök elérhet: hajózási felügyelővé és .ágazgatósegéd"-dé. azaz helyettes igazgatóvá nevezték ki a Vízügyi és Építési Főigazgatóságon. E minőségében Magyarország területén mindennemű vizimunkálat: felmérés, tervezés, vízszabályozás közvetlen felügyelője, sőt bátran mondhatjuk, irányítója lett.

1

''

2 Vásárhelyi Pál legjelentékenyebb s egyben örökbecsű munkája a Tisza szabályozási tervének elkészítése volt. 1844. június 17-én a Helytartótanács értesítette Heves és Külső-Szolnok vármegyét, hogy az uralkodó „legfőbb akaratához képest a Tisza vizének vizsgálatára, valamint a hajózás főakadályainak megesmérése és elhárítása végett Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő mai nap kiküldetvén", kérik, hogy munkájában ..segédkezet nyújtsanak."

1

''' Vásárhelyi tehát már 1844 nyarán végigjárta a Tiszát, s ez alkalommal a folyami hajózás akadályait vizsgálta. November 20-án így összegezte a kettős megyének megfigyeléseit: Poroszlón a 4 malom közül a belső a hajózás útjában áll és ..kis vízzel nehezen kerülhető." Tiszaörvényen felül a bal parton hasonló helyzetet talált. „Szolnok mellett 25 malom foglalja el az egész Tiszát a hajó elől három sorozatban. Mindnyája a hajózást gátló, s a parthoz közelebbi pedig éppen veszedelmes helyzetben." Az alispántól e káros helyzet orvoslását kérte: „...ártalmatlanabb helyre tételére és a tiszai malmoknak a megyei mérnök felügyelete alatt eszközlendő általános szabályszerű rendeztetések által aképen, hogy a malmok legalábbis 15 ölnyire (28.44 m. S. I.) a parttól eltávolíttassanak, a hajózás bátor és szabad mozgását kegyesen biztosítani méltóztassék."

1

'

1

'' Vásárhelyi a Tiszán a későbbiekben is rajta tartotta a szemét. A következő esztendőben. 1845 áprilisában a Helytartótanács felhívta a megye figyelmét, hogy „a hajózás felügyelője által a Tiszának múlt évben véghezvitt beutazása felől tett hivatalos jelenléséből kitetszvén, hogy ... a folyón való hajózás főkép a vízimalmok által akadályoztatik. A hajómalmokat a megyei mérnök által meghatározott és alkalmas helyen horgonyokon kell tartani." A szabálytalanul elhelyezett malmok a Tiszán ..egy országos víziúton szabad járás-kelés elvével meg nem férne." Szóvá tette a tiszafüredi, a vezsenyi és a földvári „köteles révek" hajózást akadályozó voltát is. Előírta a kötelekkel ellátott réveknél, hogy tulajdonosaik „a köteleket oly magasra emeljék, miszerint azok alatt a hajók vízapadás esetében is szabadon eljárhassanak."

1

'''' Vásárhelyi is felvetette a már XVIII. században is oly sok zavart és fennakadást, sőt veszélyt okozó tiszaparti fáknak a földesurak által való eltávolítását.

1

''

11 A folyamba dőlt s a vízben rejtőző fatörzsek okozta veszély láthatóan nem változott a XVIII. század óta. noha számottevően akadályozta a szabad hajózást. 1842 februárjában a megyei közgyűlés elrendelte mérnökének, Markmüller Józsefnek, hogy végezzen vizsgálatot a tiszai hajózás veszélyeinek 142. BOTÁR — KÁROLYI, 1970. 20. 143. HmL. IV-1 b. Nr. 1844:637. 144. HmL. IV-1 b. Nr. 1002. 145. HmL. IV-ía. 140. rsz. kötet Nr. 687. — Ugyanaz, IV-l/b. Nr. 1845:493. 146. HmL. IV-1 a. 140. rsz. kötet Nr. 377.