Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
A TISZA-SZABÁLYOZÁS ELŐKÉSZÜLETEI A XIX. SZÁZAD ELEJÉN A Heves és Külső-Szolnok vármegyei, — azaz a mai Heves és Szolnok megyei — Közép-Tiszának egy másik, rendkívül nagy becsű térképe is maradt fenn a Heves megyei Levéltárban. 1845-ből. 11!l Ez a kéziratos Tisza-térkép már kifejezetten a folyam korszerű és általános, végül is megvalósult szabályozásának tervezése céljára készült, s az előzően ismertetett Lietzner—Sándor-féle Tisza-térképhez hasonlóan, eredeti helyszíni geodéziai f ebneres eredménye. A XIX. század első felében az országban nagyszabású vízügyi felmérésekre került sor. Még II. József halála után, az 1790—1791. évi országgyűlés elé terjesztette báró Vay Miklós tábornok országgyűlési követ a viziutak fejlesztését. S ennek nyomán és hatására 1824-ben bekövetkezett haláláig a tiszántúli folyamszabályozással kapcsolatos munkálatok királyi biztosa volt. l ' 2t> A hazai foyamszabályozások megindulását akkortájban kivált három tényező segítette elő. Részben a korszerűsített mérnökképzés a kor színvonalán álló magyar mérnöki kart bocsátott a vízügyi szolgálat rendelkezésére. De nem elhanyagolható az sem, hogy 1815-ben újjászervezték a Vízügyi és Építési. Főigazgatóságot (..Suprema directio in hydraulicis et aedilibus*"). Jelentős körülménynek bizonyult, hogy az újjászervezett vízügyi igazgatás részére számottevő anyagi eszközöket biztosítottak az igényesebb és költséges előzetes munkálatok finanszírozására ugyanis a felemelt sóalapból származó jövedelmet erre a célra rendelték. 11 A folyamok térképezési munkálatai az 1816. évi nagy árvíz hatására a Körös-völgy felmérésével 1818-ban vették kezdetüket, s 1822-re fejeződtek be. '-A Duna-mappátió pedig 1822-től 1838-ig tartott. Közben azonban, hasonlóan egy rendkívül súlyos árvíz nyomán, a Tisza feltérképezésére 1833-tól 1844-ig került sor. 12:1 A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi vízügyi munkálatokat báró Vay Miklós királyi, biztos irányításával Huszár Mátyás és munkatársai végezték, akik közül kivátképpen két mérnökszemélyiség : Vásárhelyi Pál és Lányi Sámuel emelkedtek ki, az utóbbi éppen bennünket érintően a Tisza-szabályozásának alapjául szolgáló térkép elkészítésének megszervezője és 119. HmL. Térképgyűjtemény. Törzstérkép. Nr. 119. 120. BOTÁR — KÁROLYI, 1970. 25. 121. KÁROLYI, 1973. 51. skv. — BOTÁR — KÁROLYI. 1970. 26. 122. MOL. S. Vízrajzi Intézet térképei. 54. téka Nr. 39. (Huszár Mátyás: Hydrographia depressae regionis iluviatilis Crisiorum... 1822.) — BOTÁR — KÁROLYI, 1970. 26. 123. BOTÁR — KÁROLYI. 1970. 26.
