Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

működő „Oeconomische Komission", a Gazdasági Bizottság is, mely hasonlóan nem tudott foglalkozni elrendelt feladatával. Ugyan katonatisztek is jelentek meg a községekben, s megtekintették a vidéket, de dolguk végezetlenül távoztak. Lietzner lelkiismeretes ügybuzgalmát s a Tisza-térképek jelentőségének értékelését mi sem tanúsítja jobban, minthogy szomorúan jelentette: ,,. . . mivel az uralkodó oly fontos ügye a mi szerencsétlen körülményeink folytán, topográfiai Tisza-térképeink hiánya miatt nem lehet teljes, és a mappatio akadályainak megszűntéig a Tisza felderítése elmarad, s ezért ezalatt a kiöntések és a heves áradások mindenütt felléphetnek. Így tehát én rövidesen egy topográfiai leírást az Ideal-Kartével egyetemben fel fogok küldeni." Lietzner Jánosnak, ez a kijelentése egyértelműen tanúsítja azt. hogy azon igen kevés vármegyei mérnök közé tartozott, aki maradéktalan teljességben megértette és átérezte a hatalmas mérnöki munkát jelentő Tisza-térképezés nagy jelentőségét, mint a folyamrendezés elvitathatatlan alapfeltételét. Sajnos azonban, Lietzner János beígért Tisza-leírása nem marad fenn a Heves megyei Levéltárban. Bejelentette, hogy a következő évben. 1787 júliusa előtt „nehezen lesz szerencséje" a Tisza partjának maradéktalan részletes bejárásához, ugyanis még 3 hónapra van szüksége, hogy két beosztottjával együtt Kiskörétől Cibakházáig visszamaradt geodéziai felvételeit elvégezze, a szintezéseket és a szelvényezéseket (..Profil") befejezze.

78 * * Nem hagyhatjuk itt említés nélkül, azt az 1787—1788-ban folyt nagyméretű tiszai vízügyi munkálatot, melynek vezetése a térképezéssel egyidőben ugyancsak Lietzner János feladatát képezte, melyhez egyébként a Jász-Kun Kerület mérnökét. Bedekovich Lőrinc mérnököt is kirendelték segítségére. Az 1786 októberétől 1788 tavaszáig folyt Mirhó-gát építéséről van szó. Ekkor a lerombolt régi gát előtt „szilárd és biztonságos gát építésé"-t rendelték el.

71 A Mirhó tulajdonképen két kisebb fok és ér eredő vize, mely a Tiszából tör ki, illetve eredt: a mintegy 270 öl (512,85 m) széles völgyben kilépő Mirhó ér és a csak valamivel kisebb, keskenyebb, 220 öl (417,22 m) széles völgybe kilépő Gáncs ere. A szalóki-taksonyi öblözetben volt fokok között a Mirhó volt az egész messze vidék leghíresebb, helyesebben, leghirhedtebb tiszai kitörés. A Mirhó gyakorta a Tiszántúlon nemcsak Külső-Szolnok megye és a Nagykunság, de még Békés és Bihar vármegye helységeit végigsöpörte a folyamból a két fokon át kiáradt hatalmas víztömegével.

80 Ezt s két tiszai vízkitörést egyesülésük után egy gáttal elzárták, hogy megakadályozzák a megáradt Tisza felduzzadt vizének a két fokon át való kiáradását, kiömlését. Ez volt a híres-neves Mirhó-gát. Szerencsére fennmaradt a Heves megyei Levéltárban a Mirhó-gátnak 78. HmL. IV-4/b. Nr. 1786:10. 79. HmL. IV-1 a. 45. rsz. kötet Nr. 288. 187-188. — IV-8. 5. rsz. Nr. 186. 30. KÁROLYI — NEMES, I. 1975. 18.