Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
sorozat 46. és 47. szelvényének felel meg. Kidolgozás tekintetében azonban messze alul marad a végleges megrajzolt példánynak. A másodiknak említett három szelvény az 1785-ben elkészíteni rendelt „generalis ideális geometrice mappa" Lietzner-féle lapja. A ..No. I." és a ..No. II." a Tiszát és mellékét a borsodi haártól Kisköréig, illetve a kiskörei nagy folyamkanyarig ábrázolja. A ,,No. V."' pedig Cibakháza és Vezseny térségét mutatja be. E szelvények elsődleges (ideiglenes) sorszámozása is arra mutat, hogy azért kapta a legdélibb szakasz az I. jelzést, mivel ott kezdte meg Lietzner a kettős vármegye tiszai térképezését; s csak amikor később az ,,ideális", illetve a ..praeliminaris'' mappa elkészítésére került sor. kezdte a lapok beszámozását az északkeleti, a borsodi határnál. A vármegyei közgyűlésnek benyújtott 7 szelvény közül fennmaradt az I. és a IL. valamint az V., s a csongrádi határ meletti térséget bemutató. Hiányozni látszik a III. és a IV. szelvény, de nem tudható, hogy a 7. lap a VI. sorszámot viselte-e, vagy pedig a csongrádi határtól kiinduló számozás szerinti II. volt. Ezek a térképek addig másutt nem található részletességgel ábrázolják a Tiszát és mellékét. Lietzner e praeliminaris térképszelvényeit először két vízügy történész; Károlyi Zsigmond és Nemes Gerzson értékelte. „Ezek a térképek nemcsak időben előzték meg az országos folyó felmérést és — Ballá munkájához hasonlóan — részletességükkel múlták felül a hivatalos mintául ajánlott Müller-féle térképet, hanem legalábbis vetekszenek az ugyancsak II. József állal elrendelt katonai felmérés híres lapjaival, amelyeket a kutatás a korabeli település- és gazdaságföldrajzi slb. viszonyok megismerésében mind ez ideig a legfontosabb és legmegbízhatóbb forrásnak tekintett. Különösen érdekes a napjainkban közfigyelem előterébe került kiskörei Tisza-szakasz térképének és a katonai felmérés megfelelő lapjának összehasonlítása. Míg az utóbbi az egész árterületet úgyszólván tagolatlan vizesrétnek tünteti fel, Lietznernél — már az első vázlaton is (ti. e praeliminaris szelvényen, S. I.) — fokok, erek, laposok, nádasok, rétek és halastavak sokaságával borított differenciált területet láthatunk. A katonai térképészek e kis terület 11, olykor tekintélyes méretű halastava közül csupán egyet ismertek, de térképükön annak is csak egy részét: a nagyméretű és szerteágazó Dersi Morotva "ÉK-i csücskét tüntették fel." 10 S mindez még hatványozottabban tökéletesebb képet mutat a véglegesen elkészült nagy Tisza-térképsorozat egyes szelvényein. Nagy nyomatékkal meg kell jegyeznünk, hogy e Lietzner-féle elsődleges, „ideális", „praeliminaris" Tisza-szelvények semmiképpen sem a Balla-féle „praelimineur" lapok másolatai, vagy átdolgozásai, hanem azoktól lényegesen különböznek, s valóban Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék hites geometrája, Lietzner János saját mérnöki munkájának, sőt rajzának tekintendők. (!) Az első 7 térképszelvénynek a Helytartótanácshoz, a Hajózási Igazgatóság részére való megküldése kapcsán a vármegye szóvá tette Lietzner „számottevő 75. KAROLYI — NEMES, II. 1975. 7., 8.
