Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
séges műszereket.-' 1 Műszerkészlete 53 darabból állott. 25 Ezek a műszerek éppen jókor jöttek, s döntő jelentőségűeknek bizonyultak a nagy Tisza-térkép elkészítése során. Lietzner kiválóan képzett elméleti és gyakorlati mérnöknek, térképkészítőnek bizonyult. Levéltári adatok tanúsítják, hogy kivált nagy szakértője volt folyóvizek feltérképezésének. Tárgyilagosan állapíthatjuk meg, hogy mindeddig vajmi kevéssé ismert a neve a hazai kiváló vizimérnökök sorában. így az alábbiakban részletesen tárgyalt Tisza-térkép mellett, vizsgálat alá vett területünkön elkészítette a vármegye két nagy folyójának: a Zagyvának és a Tárnának, sőt a Berettyónak is a térképét, mivel visszatérő súlyos áradásaikkal károsították melléküket. 26 Lietzner János Heves és Külső-Szolnok megyei működése idejéből, 1778 és 1799 között, eddig 14 nevével ellátott, s egy név nélküli, de bizonyosan tőle származó térképet őriz az Országos Levéltár, illetve a Heves, a Borsod-AbaújZemplén és a Szolnok megyei Levéltár. Megdőlt tehát Fodor Ferenc állítása, aki úgy vélte 1957-ben, hogy Lietznertől pusztán egy térképmásolati munka maradt fenn. 27 A térképek viszonylag alacsony száma azonban senkit se tévesszen meg, ugyanis csak a fennmaradt és eddig felderített térképekről van szó. Hiszen sem a Tárna, sem pedig a Zagyva térképe nem maradt fenn, noha még XIX. század elején felvett térképleltárban szerepelnek. Egerből való távozása utáni időszakból egy térképe került elő az Országos Levéltárból. Egri kartográfiai munkái közül első helyen említendő a vízrajzilag meglehetősen bonyolult termálforrások környékéről készült jelentékeny lapja. 2 * Jellemzőnek mondhatjuk, hogy Lietzner János térképei megbízhatóságukkal és igen nagy pontosságukkal tűnnek ki. A Tisza-térkép geodéziai felvétele során készült, — s az alábbiakban majd sorra kerülő — jelentései elvitathatatlanul tanúskodnak magas fokú geodéziai tudásáról, szinte szőrszálhasogató pontosságra való törekvéséről, s mindenekelőtt nagy-nagy ügyszeretetéről. A maga rajzolta lapok rajztecnikai kivitelben viszont nem mondhatók tetszetőseknek. Lietzner János térképein a tartalom és a forma viszonyában az elsőre helyezte a hangsúlyt, az utóbbi rovására! Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy nagy Tisza-térképsorozatának lapjait, szelvényeit nem ő, hanem segédmérnöke, Sándor József rajzolta. Egyik jeles és a maga nemében is úttörő jelentőségű térképészeti munkája Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék részletes térképe, mely Görög Demeter „Magyar Atlás" című Bécsben 1802-1811 között megjelent kötetében kapott helyet, a magyarországi vármegyék sorában. Lietzner Jánosnak ez a kettős vármegyét ábrázoló térképe ténylegesen az első, — részben kétségtelenül saját mérésein alapuló — nyomtatásban megjelent vármegyei térképünk, mely össze sem hasonlítható Korabínszky János 1804-ben megjelent térképével. Lietzner munkája kitűnik igen gazdag és pontos vízrajzi ábrázolásával. A viszonylag kis méretű térképlapon rendkívül részletesen tünteti fel a Tisza és kiterjedt vizenyős melléke térségét. Szerepel a térképen nem csupán 24. HmL. IV-1 b. Nr. 1781:1465. 25. HmL. IV-8. 1. rsz. Nr. 1. 26. HmL IV-l,a. 52. rsz. kötet 169-171. 27. FODOR, 1957. 81. 28. HmL. Térképgyűjtemény, Egri káptalani térképek. Nr. 9.
