Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

A nép körében az a hagyomány él, — írta a Helytartótanács, — hogy a törökök Csánytól 8 mérföldnyi (6 km) csatornát ástak, hogy a Tiszát összekössék a Dunával. Titus, vagy Diocletianus római császárok alatt pedig Dáciától töltést építettek a határok őrzésére.

1,s A Helytartótanács e terjedelmes leiratára Lietzner János csak három és fél hónap elteltével készítette el jelentését, melyet az 1782. december 17-i közgyűlésen olvastak fel. A vármegye mérnöke kifejtette, hogy erre az ügyre vonatkozóan, — mint láttuk, — korábban már megtette „4 évi nyári megfigyelése alapján" vélemény ét. A Tisza hajózható állapotba való hozása és az áradások megakadályozása képezi a rendezés feladatát. Ismételten nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy ezeket a munkálatokat az egész Tiszának a dunai torkolatától való feltérképezése előtt aligha lehetséges elvégezni. Csodálkozásának adott hangot a törökök által a Tiszának a Dunával csatorna útján való összekötésének a tervén. A csatornát gáttal megerősítettnek látta, a másik azaz a túloldalon azonban 1000 lépés hosszan az megszakad. Lietzner, azonban kiemelte,hogy a két nagy folyónak szintezés nélkül való összekapcsolása merőben lehetetlen.

1

'

1 Természetesen meg kell említeni, hogy a Csány határában talált gát, illetve árok nem volt más. mint a Csörsz árkának akkor még jól felismerhető részlete. A Csörsz árkot egyébként a szarmaták készítették a IV. században 320 és 330 között.

I!la 18. HmL. IV.-8. 2. rsz. Nr. 89. 19. HmL. IV-Lb. Nr. 1783:338. 19a. GYÖRFFY, 1977. 40. — GÖRÖMBÖLYI, 198Ü. Lm 18