Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

AZ ÁTFOGÓ TISZA-SZABÁLYOZÁS KEZDETEI A Tiszáit a XVIII. században olyan állapotok uralkodtak, hogy a rendszeres folyami hajózásra még csak gondolni sem lehetett az elzátonyosodás, de nem utolsó sorban a mederben rejtőző s a hajók testét súlyosan veszélyeztető fatörzsek, s az önkényesen felállított hajómalmok miatt. A rendszeresen visszatérő árvizek pedig ezer és ezer holdat öntöttek, árasztottak el; mezőgazdaságilag értékes földterületeket borított hosszú hónapokon át a mederből kicsapott víz. Ismereteink szerint 1740-ben történt az első szervezett kísérlet a folyamszabályozásra, de akkor is csupán néhány akta s egy térkép született.'A következő lépésnek az tekinthető, hogy az 1751. évi XIV. törvénycikk elrendelte a víz szabad lefolyását akadályozó veszedelmes vízimalmok elrontását.

:; Végül a Helytartótanács Kvassay József altárnokmester helytartótanácsi tanácsost'

1 bízta meg a Tisza-szabályozás ügyeinek az intézésével." akinek hivataláról való lemondása után az uralkodó 1774. szeptember 12-én beíró Orczy Lőrincet, Abaúj vármegye főispánját nevezte ki királyi biztosnak (..commissarius regius'") a Folyamszabályozási Bizottság elnökéül.'

1 Ezt a tényt december 19-én közölték is a vármegyékkel.

7 Meg kell említenünk, hogy ebben az időben a vízügyi munkálatok irányítója a birodalmi színezetű Hajózási Igazgatóság voltß A hajózási felügyelői, illetve igazgatói tisztet pedig Valcher (Walcher) töltötte be, de mellette dolgozott és a kérdés jeles hozzáértőjének bizonyult Krieger Sámuel királyi mérnök is. 1775. május 21-én Orczy bán') átiratot intézett a Helytartótanácshoz. Közölte, hogy a céltudatos folyamszabályozás egyik alapfeltételeként, alapkövetelményeként a folyókat fel kell térképezni, s a térképkészítőknek a folyam egész hosszában egy egységes terv szerint kell eljárniok. A folyamszabályozásokat pedig az ország „legveszedelmesebb folyam"-ân, a Tiszán kell megkezdeni. Orczy kifejtette, hogy amennyibem ugyanis előbb a mellékfolyókat szabályoznák és tisztítanák meg az elszaporodott hajómalmoktól, vízimalmoktól, valamint a víz színe alatt rejtőző fatönköktől, az még nagyobb veszélyt okozna a Tisza mellékén. A még szabályozatlan nagy folyam ugyanis 2. CSÁSZÁR, 1980. 36. Magyar Törvénytái-. V. 901. Idézeti hely. 4. Pallas Nagv Lexikona. XI. kötet Bp. 1895. 140. 5. CSÁSZÁR, 1908. 38. 6. MOL. Helytartótanácsi Levéltár. Nr. 1774:4021. 7. Mol. Magyar Udvari Kancelláriai Levéltár. Nr. 1774:6407 8. Az Országos Vízügyi Levéltár iratainak alapleltára. Bp. 1978. 13.