Bujdosné Pap Györgyi et al.: Kisváros a felhők fölött… Eger a polgárosodás útján. Időszaki kiállítás (Eger, 2012)

„Díszesen áll Eger a termékeny völgybe kitéve,

A mintha leélt idejét álmodná vissza megaggott Várkos^orú^ta fejét kisded dombhátra lehajtja;”

(Virösmarty Mihály)

Egert a magyar közgondolkodás elsősorban mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét tartja számon, Eger vára védőinek az Európát fenyegető törökökön aratott 1552-es győzelmére emlékezve. A város történelme hosszú ideig összefonódott a váréval, s csak a 18. század elején függetlenedett attól, miután a török kiűzésével a vár elvesztette katonai stratégiai jelentőségét. Ekkor indult meg a város fejlődése és polgárosodása, mely a magyarországi folyamatoknak megfelelően „a felemelő 19. században” teljesedett ki, majd folytatódott a 20. században is.

Kiállításunkon ennek a folyamatnak néhány állomását jelenítjük meg a Dobó István Vármúzeum történeti-, képzőművészeti- és néprajzi szakgyűjteményeinek legszebb műtárgyai segítségével. Akiállításon bemutatott tárgyak, dokumentumok azt az üzenetet adják át a látogatóknak, hogy a város, s annak lakossága élni tudott a felemelkedés lehetőségével. Eger polgárai a 19. században is rendelkeztek a hazafiság, az együttműködés, a szabadságvágy nagyszerű érzésével, így a város elindulhatott a polgárosodás és iparosodás útján, tovább gyarapodott művészi és művelődéstörténeti értékekkel.

Ezt erősíti Kossuth Lajosnak 1849. március 31-én Egerben a tömegekhez intézett beszéde, melyben meghatottan jelentette ki: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot!”