Bujdosné Pap Györgyi et al.: Kisváros a felhők fölött… Eger a polgárosodás útján. Időszaki kiállítás (Eger, 2012)
Egri Polgári Dalkör A magyarországi egyesületi élet megerősödésének időszakában, 1882- ben alakult meg az Egri Polgári Dalkör, mely a város közéletének egyik jelentékeny tényezője volt. Tagjai a karéneklés magas szintjét képviselték, s gyakran indultak országos dalversenyeken, ahonnan minden alkalommal helyezéssel tértek haza. 1903-ban Temesváron a „Nagy aranyérmet” nyerték el, és a csoportot egyhangú döntéssel „Az ország első dalosegyüttesé”-vé nyilvánították, majd 1929-ben Debrecenben a bírálóbizottság nekik ítélte oda a két legnagyobb magyar szakmai elismerést, a „Király-díj”-at és „Az ország első dalárdája” címet. A dalkör virágkora Huszthy Zoltán karnagy kiemelkedő kórusvezetői tevékenységéhez fűződik, mely 1928-ban kezdődött, és tartott több évtizeden keresztül. Az Egri Polgári Dalkör díjai és emléktárgyai egyedülálló műtárgyegyüttesét képezik a múzeum gyűjteményének. Az ezüstserlegek, szobrok és egyéb relikviák híven reprezentálják az egri egyesületi élet fontosságát és jelentőségét. Dohánygyári ssyvarkéssytő asztal 20. s^á^ad eleje Egri Dohánygyár A19. század végén az egri kézműves és szőlőművelő társadalomnak nagy veszteségeket okozott a filoxéra-járvány, mely hatalmas szőlőterületek teljes megsemmisülését jelentette. Sok-sok egri család megélhetése és jövője került ekkor veszélybe. Fontossá vált az iparosodás, amely lassan ugyan, de itt is elindult. Ennek a folyamatnak volt az egyik állomása a dohánygyár megalapítása, ahol 1894-ben kezdődött meg a termelés. A gyárban először szinte kizárólag csak nők dolgoztak, ők végezték a nagy precizitást igénylő kézi szivarsodrást. A gyárban dolgozók mindig különleges, kiemelt helyet foglaltak el az egri munkások körében. A dohánygyárban dolgozni igazi rangot, biztos megélhetést j elentett. Mivel sok nő dolgozott itt, az országban az elsők között üzemi bölcsődét hoztak létre a gyári munkásnők gyermekei számára. Más szociális intézmények is működtek itt, és különféle juttatásokban is részesültek a dolgozók. Betegsegélyező- és nyugdíjpénztárak létesülhettek, de a gyár területén már a korai időszakban vízvezeték-hálózatot is kiépítettek, korszerű tisztálkodási lehetőséget biztosítva a dolgozóknak.
