Szilasi Ágota, H.: Egyház, tudomány, művészet. Ezer éves az Egri Egyházmegye (Eger, 2004)
kök ezen építményeket alakították át mecsetekké és dzsámikká, amelyeket a török kiűzése után újra szentelve ismét keresztény templomokként használtak. A várdomb a középkor folyamán teljesen benépesült, itt a püspöki rezidencián kívül felépültek a káptalan lakóházai. A székes káptalan a helyi kanonokok összessége, mely a püspök tanácsadó testületé, a testület feje pedig a nagyprépost (praepositus maior). A káptalan további funkciói közé tartozott (tartozik), hogy a közös zsolozsmával és ünnepélyes konventmisékkel emelje az istentiszteletek fényét, széküresedés esetén pedig a káptalani helynök látja el az egyházkormányzás feladatát. A középkorban a káptalanok hiteles helyek is voltak, azaz oklevelek írásba foglalására szóló jogosítvánnyal rendelkeztek, és úgynevezett káptalani, vagy székesegyházi iskolákat tartottak fönn. A mindenkori egri püspök kiváltságai közé tartozott, hogy a király ötödik gyermekének nevelője volt, így Imre király László nevű fia is Egerben nevelkedett. Újabban úgy tartják, hogy II. Andrást is itt tanították. A püspökség fénykorát kétségtelenül a 15. század második felében élte, amikor Mátyás király később árulóvá lett diplomatája, Beckensloer János egri püspök felépíttette a most is látható gótikus püspöki palotát. Őt olyan személyiségek követték az egri püspöki székben, mint Rangoni Gábor, Dóczy Orbán, Bakócz Tamás és Ippolito d‘ Este - ez utóbbi Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak volt az unokaöccse. A fellendülésnek ez az időszaka természetesen összefügg azzal a körülménnyel, hogy Mátyás király uralkodása idején maga az ország is óriási gazdasági fejlődésnek indult és az általános konjunktúra mindenütt éreztette hatását. Sajnos az uralkodó halála után keletkezett politikai anarchia, az ország török elleni védelmének megoldatlansága, majd a mohácsi csatavesztés az egri püspökség székhelyét is hanyatlásnak indították. A mohácsi tragédia idején Várdai Pál volt Eger püspöke, aki még a végzetes esemény előtt elhagyta a csata helyszínét, hogy a menekülő királyné kíséretéhez csatlakozzon. Ennek köszönhette, hogy egyike lett azon néhány főpapnak, akik túlélték a mohácsi tragédiát. így részese lehetett Szapolyai koronázásának, aki hálája jeléül néhány héten belül az esztergomi egyházmegye élére állította Várdait. A következő években a vár többször gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között. Olyan eset is előfordult, amikor Egernek két püspöke is volt, az egyiket János, a másikat Ferdinánd király nevezte ki, sőt, mindkét uralkodó nemegyszer világi főuraknak is eladományozta az egri püspökség javadalmait. A reformáció egri megjelenése is ezzel hozható összefüggésbe. Az új hit elsőként a Felvidéken, illetve Eszak-Magyarországon kezdett elterjedni, olyan világi hatalmasságok közreműködésével, mint a Homonnai-Drugethek, a Drágffyak, vagy a Perényiek. Egerben Perényi Péter közreműködésével jelent meg, aki a mohácsi események idején koronaőr volt. 1541-ig a nemzeti király, Szapolyai pártján állt, 1541 után pedig átállt Ferdinánd oldalára, akinek jóvoltából hamarosan az ország kancellárja és főkapitánya lett. 1542-ben megszállta az egri várat azzal az ürüggyel, hogy az, mint az ország egyik fontos támaszpontja, megmaradjon Ferdinánd kezén. Perényi azonban 5
