Kerekešová, Sylvia et al.: Főúri terítékek az Andrássyak asztalán. Kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának gyűjteményéből (Eger, 2003)
Antik motívumokkal díszített bécsi tányér Ausztria. 19. század első fele Aranyozott kobaltüveg tál porcelángyárát Herenden hozták létre. A porcelánból készült tárgyak gyűjtése ezután már nemcsak az arisztokrácia kiváltsága volt. A tömegtermeléssel járó árcsökkenés a porcelánt, a lakosság széles körei számára tette hozzáférhetővé. Néhány gyár, mint a bécsi, sevresi, meisseni és a berlini azonban továbbra is gyártott kivételes minőséget képviselő, drága darabokat. A 19. század változásokat hozott az étkezéssel kapcsolatos szokásokban és a terítékekben is. Az étellel teli tálakat már nem az asztal közepére állították, hanem büfé- vagy tálalóasztalokon helyezték el. Az úri társaságban kialakult a könnyű ebéd és a délutáni teázás kultúrája. A továbbra is bőséges fogásokból álló vacsorát a kései órákban szolgálták fel. A század folyamán meghonosodott az otthon falain kívül való étkezés szokása is, ami a szállodák és az éttermek viharos fejlődéséhez vezetett. A minőségi kerámiát gyártó manufaktúrák és gyárak legjelentősebb megrendelői az arisztokrácia képviselői voltak, akik egyaránt előszeretettel használták és gyűjtötték az európai illetőségű, és a Távol-Keleten előállított darabokat. A jelentős porcelán gyűjteményeket felhalmozó magyarországi arisztokrata családok között fontos helyet foglalt el a felvidéki Andrássá família. Az Andrássy család története Szent István koráig vezethető vissza, melynek férfitagjai 1514- ig katonáskodó köznemesek voltak. II. Andrássy Mátyás 1642-ben III. Ferdinándtól egy nagykiterjedésű adománybirtok részeként megszerezte 15
