Kerekešová, Sylvia et al.: Főúri terítékek az Andrássyak asztalán. Kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának gyűjteményéből (Eger, 2003)
korban nagyot változott az eszközök alakja és funkciója. Az ezüst az enterió'rök díszítését is szolgáló nagyméretű kupák, kannák, mosdótálak, bor hűtésére szolgáló edények és gyümölcsöstálak alapanyagává vált. A rokokó idején jelentek meg az ezüstből készült kávés-, teás- és csokoládéskészletek, melyeknek értékét az előszeretettel alkalmazott domborítások, vésések, cizellálások és az aranyozás még tovább emelték. Az európai kőedénygyártás kezdetei is a 18. századra tehetőek és legsikeresebb fejezetei Angliához, s ott is |osiah Wedgwood nevéhez kötődnek. Wedgwood kimagasló tehetsége, páratlan mesterségbeli tudása és vállalkozó szelleme nagyban hozzájárult a kőedénygyártás minden képzeletet felülmúló formai gazdagságához és gyors, széles körű elterjedéséhez. Máig fennmaradtak „jasperware" néven ismerté vált antikizáló domború fehér díszítéssel ellátott kék edényei és az antik vörös, bazaltfekete. Az ő nevéhez fűződik a nádszínű máz felfedezése és első alkalmazása is. Az edények, poharak, evőeszközök és a tálaláshoz használt egyéb eszközök változatos formáival és díszítésük kimeríthetetlennek tetszőgazdagságával találkozunk e korban, melynek a I 9. század kezdetén - a porcelánt, a lakosság középrétege számára is elérhető tömegtermékké tevő - új és korszerű gyárak beindulása vetett véget. A gyártást gépesítették, az egyes munkafázisokat automatizálták, ami többek között, a porcelánt előállító csehországi gyárak szaporodásához vezetett. Magyarország egyetlen, de annál híresebb 13 13. Wedgwood keménycserép csésze Anglia, 19. század Wedgwood porcelán asztali készlet Anglia, 19. század vége
